Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 3. Az alkotmány megalkotásától a módosításáig 1949-1972 - 3/e. A minőségi fejlesztések időszaka 1960-1972

vasmány tárgyalása során 60-70 ismeretlen szóval találták magukat szembe, ami így túlterhelést jelentett. Indokul hozta még fel, hogy a tanulók szülei valamennyien magyar anyanyelvűeknek vallják magukat. A megye szabályszerű eljárásra elutasította az igazgatót: a szülők véleményét szülői értekezleten kérje ki, melyet a helyi párt- és tanácsi szervek is hagyjanak jóvá. A kérelmet csak ezután terjeszthetik a minisztériumba, az engedély megszerzése érdekében.

82 Az ügy további sorsáról nincs tudomásunk. A nemzetiségi iskolahálózat kialakítását a Baranya megyei művelődésügyi osztály is megoldottnak tekinthette, mert a tanév végén esedékes jelentésben erre a feladatra már nem tért ki. 3/e. A minőségi fejlesztések időszaka. 1960-1912. A mennyiségi fejlesztések befejezését követően levéltári forrásunk az 1960.61-es tanévtől kezdődően csak Baranya megyére vonatkozóan van. Tolna megye 1974-ig keletkezett iratanyagát selejtezték, így csak annyit állapíthattunk meg, hogy a nemzetiségi iskolahálózat keretei lényegesen nem változtak, munkát többnyire a hálózat fenntartása és a minőségi problémák megoldása jelentett. A nemzetiségi pedagógusok bérproblémáival, továbbképzésével, a szakfelügyelők beszámoltatásával, óratervek bírálatával és adatszolgáltatásokkal foglalkoztak.

83 A nemzetiségi szakfelügyelő házi feljegyzése szerint 1961-ben 28 iskolában indult meg a nyelvoktatás, zömében nemzetiségi nyelvoktatás, kisebb részben tanfolyam formájában. Néhány helyen azonban szünetelt az oktatás már ekkor is, így Bikácson, Grábócon, Felsőnánán, Mucsfán, Dunakömlődön, Kismányokon és Zomba községben.

84 A rendszeres statisztikai adatszolgáltatások idejére, az 1963/64-es tanévre már csak 16 iskola maradt, majd tanévenként is változva elérte a 20-at. Somogy megye 4 német nyelvoktató iskolájából az 1963/64-es tanévtől 1, a horvát iskolák száma mindvégig azonos maradt. A német nyelvoktató iskolák száma Baranyában is csökkent. A minőségi munka javításának egyik legfontosabb elemét a megfelelő nagyságú tanulócsoportok kialakítása jelentette. A német nemzetiségi szakfelügyelő Baranyában ezért újból ismertette a tanulócsoportok bontására és kialakítására vonatkozó szabályokat. E szerint 15 ugyanazon nemzetiséghez tartozó tanuló jelentkezése esetén lehet egy tanulócsoportot alakítani. Kettő vagy több tanulócsoport esetén a bontás határa a 31-es létszám. Amennyiben az iskola összlétszámából a jelentkezettek száma eléri a 31-et, úgy az alsó és felső tagozatosok részére külön tanulócsoport alakítandó. Ha az alsó és felső tagozatos tanulócsoportok külön-külön elérik a 31 fős létszámot, úgy azokat is