Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 3. Az alkotmány megalkotásától a módosításáig 1949-1972 - 3/d. A nemzetiségi iskolahálózat kialakulása 1956-1960/61

művelés néhány időszerű kérdése címen tartott előadást a minisztérium nem­zetiségi osztályának vezetője 79 Az 1960/61-es oktatási évre a mennyiségi fejlesztés Somogy és Tolna me­gyékben befejezettnek volt tekinthető. Az elért eredményeket Somogy Me­gye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága általában elismeréssel fogadta. Az 1960. november 16-án tartott ülésének előterjesztése szerint a nemzetiségek teljes megbecsülést és segítséget kapnak nemzeti kultúrájuk ápolására. Lakócsa, Potony, Szentborbás és Tótújfalu községekben valamennyi általános iskolai tanuló heti 3 órában délszláv nyelvoktatásban részesül. A német községek kö­zül Ecseny, Kaposfő, Szulok és Zics községekben végeztek nyelvoktatást, me­lyen az iskolák 645 tanulójából 462-en vettek részt. Megállapították azonban, hogy a minőségi munka még nem kielégítő. A délszláv községekben előfordul, hogy nem tartják meg a heti 3 órát, ami egyébként sem elegendő az irodalmi nyelv alapos elsajátítására. A délszláv községekben folyó oktató-nevelő mun­ka kedvező alakulását hátráltatta a tanítók általános és szakmai képzettségé­nek hiányossága. A magyar tanítóképzőben végzettek színvonalát a délszláv képzőn végzettek nem érték el. A megyei művelődési osztály és a szakfel­ügyelet e hibák felszámolására eddig nem adott kellő segítséget. Nem prob­lémamentes a német nyelvoktatás sem. Bevezetése ellenállásba ütközik. Igé­nyesebb és hatásosabb felvilágosító tevékenységet kíván ez a munka az elő­terjesztő szerint is, bár elismeri, hogy a nyelv oktatására kellő szakképzett­séggel rendelkező nyelvtanárok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Emiatt nem tudták bevezetni a nyelvoktatást Bonnya községben. A délszláv Szentmihályhegyen a lakosság 80%-a elzárkózik a nyelvoktatás elől. Baranyában a szervezés még néhány iskolát érintett, de a nemzetiségi is­kolahálózat lényegében itt is kialakult. A nagyobb arányú mozgást az iskolák nagyobb száma indokolja. Bikal község iskolája kapcsolódott be újonnan a német nemzetiségi nyelvoktatásba, miután a szülők az 1960 nyarán megtar­tott szülői értekezleten ilyen értelemben döntöttek. A minisztérium jóváha­gyása 1960. június 26-án megtörtént. 80 Monyoródon az 1960. szeptember 12-én tartott szülői értekezleten az egy generációval korábban már megfogal­mazott gond tért ismét vissza. Miután az iskola igazgatója ismertette a lehe­tőséget és a beiratkozott 52 tanuló nemzetiségi megoszlását - német 16, hor­vát 15, magyar 21 tanuló - a szülők a legelemibb fokú oktatást kérték, az anyanyelven történő írás és olvasás tanítását akarták. A német és horvát osz­tálycsoportokban kérték a heti 1 óra tartását. A megyei művelődésügyi osz­tály a kérelmet jogszabályellenessége és a tananyag ily módon való elsajátí­tásának lehetetlensége miatt elutasította. 81 Visszalépést jelentett Majs általá­nos iskolája igazgatójának nyilatkozata, aki a német anyanyelvi oktatása he­lyett a német nyelvnek rendkívüli tárgyként történő oktatásának lehetőségét kérte. Indokul a tanulók gyenge anyanyelvi ismereteit hozta fel, ami a tan­anyagban a kellő haladást nem teszi lehetővé. Előfordult, hogy egy-egy ol-

Next

/
Thumbnails
Contents