Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 3. Az alkotmány megalkotásától a módosításáig 1949-1972 - 3/d. A nemzetiségi iskolahálózat kialakulása 1956-1960/61

Gimánzium német tagozatára minél nagyobb számú jelentkezés elérésére. Utalás történt a felsőbb szintű továbbképzésre is. Tovább kívánták növelni a nyelvoktatásban részesülők létszámát, ugyanakkor azok részére, akik az I. osztályban már tanulták anyanyelvüket, elérendő feladatként kezelték folyamatos oktatásuk biztosítását. A német nyelvet oktató nevelőket arról is tájékoztatták, hogy tanári diplomájukat a pécsi Pedagógiai Főiskola német tanszékének levelező tagozatán megszerezhetik. Az igazgatóknak további óralátogatási kötelezettséget írtak elő és az ott szerzett tapasztalataikról írásban számoltatták be őket.

7/1 Időhiány miatt csak az 1959j 60-as tanévben tervezték beindítani a német nemzetiségi nyelvoktatást Kisbudméron, Erdősmecskén és Szászváron, miután a szülői értekezleteken elegendő számú szülő jelentette be igényét.

70 Több intézkedés szabályozta a már működő iskolák belső életét. Tanulócsoportok bontására, illetőleg összevonására került sor. Somberekén az I-IV. és V-VIII. összevont német nemzetiségi tanulócsoportok közül a nagy létszám miatt az alsó tagozatot két csoportra bontották. Komló-Kenderföldön 6 tanulócsoport kialakítását kérték. Óbányán, Egyházaskozáron és Vókányban az alsó és felső tagozatos csoportok I-VIII. tanulócsoportba összevonását rendelték el a kis létszám miatt

76 A német nemzetiségi nyelvoktatás mennyiségi fejlesztését kérte Somogy megyében a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége, megjelölve azokat a községeket, ahol a szervezési feltételek megvalósultak. Kaposfőn a lakosság 70%-át németnek tartotta, ahol a szülők kérik a nyelvoktatást. Nágocson 1955-ben már volt elegendő jelentkező, de az igényeket még nem elégítették ki. Lad község lakosságának 50%-át tartotta németnek, igény is jelentkezett a nyelvoktatásra, csak úgy, mint Gadácson és Szülőkön. A gyakorlati szervezőmunka során Kaposfőn az 1959. június 21-én tartott szülői értekezleten megjelent 47 alsó tagozatos és 28 felső tagozatos tanuló szülője kérte a német nemzetiségi nyelvoktatás bevezetését. Ecsenyben, ahol az elmúlt évben a nyelvoktatás vita tárgyát képezte, most 24 tanulót a német nyelvi órarend szerint foglalkoztattak.

77 Tolna megye területén a minisztériumi kezdeményezésre mérték fel a Kisdorogon jelentkező igényeket. A szülők érdeklődésének megfelelően 41 tanulót vettek számításba, belőlük I-IV. és V-VIII. tanulócsoportot gondoltak kialakítani. Az 1959. március 24-én tartott szülői értekezleten 32 szülő 43 tanköteles nevében nyilatkozott a heti 3 órában történő oktatás mellett. Az engedélyt a minisztérium még e tanévtől kezdődően kiadta. Ugyancsak kapott engedélyt Mucsi általános iskolája is, miután 48 tanuló szülője írásos nyilatkozatban kérte a német nyelvokatás bevezetését.

78 Baranyában az előző évi kezdeményezés után 1960. május 25-én újabb német nemzetiségi továbbképzési napot tartottak. A nemzetiségi oktatás és nép-