Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 1. Előzmények a két világháború között

II. A NEMZETISÉGI OKTATÁS SZERVEZÉSI GYAKORLATA 1. Előzmények a két világháború között. A hatalomra jutott, majd a hatalomban megerősödött ellenforradalmi rendszer nemzetiségi oktatáspolitikája négy korszakra osztható. Az első szakaszra (1919-1923) a Fridrich-kormány viszonylag reális rendelkezései, a másodikra (1923-1935) a Bethlen-kormány konszolidációs politikája, a harmadikra (1935-1941) a Gömbös-féle fajvédő politika, a negyedikre (1941-1944) a német birodalom felerősödött hatása volt a jellemző. Az első szakaszban a nagyobb zárt egységben élő nemzetiségek állami iskolákban anyanyelvükön való oktatását rendelték el. A másodikban háromféle iskolatípust alakítottak ki: a) kisebbségi tanítási nyelvű iskola, melyben a magyar nyelv rendes, kötelező tantárgy; b) vegyes tanítási nyelvű iskola. A kisebbségi nyelvet (anyanyelvet, terméscetrajzot, természettant, vegytant, gazdaságtant, rajzot és a kézimunkát anyanyelven; a magyar nyelvet, földrajzot, történelmet, polgári jogokat és kötelességeket, testgyakorlást magyarul; a beszéd- és értelemgyakorlatot, az írást és az olvasást, számtant (mennyiségtant) és az éneket anyanyelven és magyarul tanították. c) Magyar tanítási nyelvű iskola, amelyben a kisebbségi nyelv (anyanyelv) rendes és kötelező tantárgy. Az írást és olvasást magyarul és kisebbségi nyelven, a többi tantárgyat magyarul tanították. A hitoktatás nyelve változatlan maradt, tehát anyanyelven történt. A kisebbségi nyelv a magyar nyelvű oktatásban szükség szerint kisegítő szerepet kapott. A harmadik, a Gömbös-kormány kultuszminisztériumának nemzetiségi főreferensei által kialakított „egységes" rendszer a korábbi b) típushoz állt a legközelebb: az anyanyelvi és szülőföldismereti tantárgyak (anyanyelvi beszéd- és értelemgyakorlat, ezen belül a szülőföd ismerete, olvasás, írás, fogalmazás, helyesírás és nyelvi magyarázat, ének), valamint a számtani, természeti és gazdasági ismeretek (számolás és mérés, természetrajz, természettan és vegytan, gazdaságtan és háztartástan, egészségtan, rajz és kézimunka) oktatása a tanuló nyelvén folyt. A magyar nyelvi és nemzetismereti tárgyak (magyar beszéd- és értelemgyakorlat, olvasás és olvasmánytárgyalás, írás, fogalmazás, helyesírás és nyelvi magyarázatok, földrajz, történelem, polgári jogok és kötelességek, ének), valamint a testnevelés oktatásának nyelve magyar.