Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
A. Baranya megye közoktatásának fejlődése 1950-től 1985-ig
Ez az intézményhálózat, a Dráva menti harcokban elpusztult néhány elemi iskolától eltekintve, jelentősebb épületkárt nem szenvedett, de az egyébként is zömében rossz állagú népiskolák, az évekig elmaradó felújítás, tatarozás és katonai igénybevétel következtében leromlottak, a felszerelések egy része tönkrement, a szertári anyagok - főleg a középiskoláknál - elkallódtak. Jelentős volt a nevelőhiány. (A Köznevelés 1946. évi 12. számában közzétett adatok szerint Baranya 761 tanítója közül hadifogoly volt 84, nyugatra távozott 7, és a nem igazolt 47 tanító 20%-át elbocsátották.) Fejlődés a fordulat éve után Az általános iskolák 1945. évi létrehozása, majd az 1948. évi államosítás után a háborús veszteségek pótlása nagyjából befejeződött, s az 1949/50-es tanévvel új fejlődési szakasz kezdődött. Az óvodák fejlődése A kormány 1949-ben a kisdedóvók feletti felügyeleti jogot a VKM-re ruházta, de a napközik főfelügyelete még a Népjóléti Minisztériumnál maradt. A lényeges változtatást a kisdedóvásról szóló 1953. évi III. törvény életbelépése hozta, amelyben a szocialista szellemű nevelésen és gondozáson túlmenően már hangsúlyt kapott az óvodáskorú gyermekek iskolára való előkészítése is. Ez utóbbi funkció csak fokozatosan erősödött, és az óvodák csak az 1972. évi oktatáspolitikai párthatározat után váltak közoktatási rendszerünk szerves részévé. Az 1950-től 1960-ig terjedő évtizedben volt az első óvodai demográfiai hullám („Ratkó-gyerekek"). Ezzel és a növekvő igényekkel jelentős extenzív fejlesztés párosult, melynek dinamikáját az alábbi táblázat mutatja:
