Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

A. Baranya megye közoktatásának fejlődése 1950-től 1985-ig

A történelmi örökség Baranya megye közoktatási intézményhálózata a felszabadulás előtt - Pécs thj. város viszonylag fejlett iskolahálózatát nem szá­mítva - főleg az elemi iskolák vonatkozásában elmaradott ala­csony színvonalú volt. Az 1942. október 1-jei tanfelügyelőségi sta­tisztika szerint a megye 380 elemi népiskolájában 716 tanító 638 tanteremben 33 263 tanulót oktatott. Egy iskolára 88 tanuló, 1,7 tanterem és 1,9 tanító jutott. A tanulók 86,5%-a az I-VI. osztályba járt. A népiskolák 70%-a magyar, 30%-a nemzetiségi és vegyes tannyelvű volt. Felekezeti fenntartású volt az iskolák 84%-a, az ál­lami népiskolák aránya 6,8%-ot tett ki. A megye 12 polgári iskolá­jában megközelítőleg 3400 tanulót 80 osztályban 140 tanár tanított. A középiskolák - a mohácsi városi gimnázium kivételével - Pé­csett működtek, ahol - a rosszemlékű „Volksbund" gimnáziumot figyelmen kívül hagyva - volt 5 gimnázium, 1 fiú- és 1 leány­líceum és tanítóképző, 1 fiú és 1 leány kereskedelmi középiskola, 2 felső ipariskola, 1 ipari leány középiskola, valamint egy katonai reáliskola. Ez utóbbit nem számítva a tanulólétszám 4000 fő körül ingadozott és az 1943/44. tanévben 104 osztályban 243 tanár vé­gezte az oktató-nevelő munkát. 1 - A felszabadulás előtt mai érte­lemben vett óvodáról nem beszélhetünk, mivel az akkor működő kisdedóvók, állandó és nyári menedékházak inkább csak gyermek­megőrző, ill. szociális funkciót töltöttek be. Ezek száma 1937/38­ban 40 volt, 90 óvónővel és 3400 kisgyermekkel. Az óvónők fele nem rendelkezett óvónői képesítéssel. 2

Next

/
Thumbnails
Contents