Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

B. Az iskolák államosítása

könyv „be nem számítható tételnek minősíti, így az, figyelembe véve az iskolafenntartóknak az 1913. évi XVI. tc. 4. §-án alapuló kötelezettségét, tisztán tanítói javadalomnak minősül.

58 Az eltérő elbírálás a kántortanítói földek tekintetében nyilván összefügg azzal, hogy a katolikus egyháznak nem volt megállapodása az állammal. Ezért a katolikus iskolafenntartók mindenképpen azt igyekeztek bizonyítani, hogy a szét nem választható kántortanítói javadalmak mindenekelőtt kántori javadalmak, s így mentesülnek az államosítás alól. Ennek megfelelően, ahol a XIX. sz. elején felvett egyházlátogatási jegyzőkönyvek (Visita canonica) rendelkezésre álltak, gyakran hivatkoztak az ezekben található „ludimagister" megjelölésre, ami az ő értelmezésük szerint kántort jelentett, s így a földjavadalom nem a tanítót, hanem a kántort illeti, ezért nem államosítható. Erre a meglehetősen erőltetett okoskodásra példát a Kiskerendi Rk. Népiskola 1950. január 31-én kelt jegyzőkönyvéből vettem. Itt a volt iskolafenntartó észrevételében hivatkozott az 1828. évi visita canonica megfelelő fejezetére, és ennek alapján leszögezte, hogy a földjavadalom nem a tanítót, hanem a Ludi Magistert, vagyis a kántort illette és illeti most is. A kéttagú államosítási bizottság ezt az óvást elutasította a jegyzőkönyvhöz mellékelt ugyancsak nyakatekert indoklással: „Tudvalevő, hogy már a rómaiaknál az alapfokú tanítás megjelölésére a „ludus" szó volt használatos; így a Ludi Magister nyilvánvalóan az alapfokú tanítás mesterét, tehát . . . tanítót jelentett és nem a játéknak (orgonajátéknak) a mesterét, ahogy azt az egyház fordítani kívánja". Ezért aztán a legutoljára érvényben levő 1930. évi javadalmi jegyzőkönyv alapján a lakást, mint be nem számítható járandóságot, a földeket, mint szétválaszthatatlan kántortanítói javadalmakat államosították, s ezt a VKM jóváhagyta.

59 A református felekezeti iskolák államosításánál a leggyakrabban előforduló és vitatott problémák a tantermekben elhelyezett, egyházi tulajdont képező harmóniumok államosítása, valamint a tantermeknek, főleg a téli hideg időben való egyházi célú (bibliaóra, presbiteri ülés stb.) igénybevételéből adódtak. A harmóniumokat a bizottság, mivel iskolai célt is szolgáltak, államosította, de egyházi célú felhasználásukat továbbra is engedélyezte. Ebből or-