Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

B. Az iskolák államosítása

iskolai ingatlanná vált. Sokan választották az utóbbi megoldást a javadalmi föld rossz minősége, az aszályos év rossz terméseredménye miatt, valamint azért, mert földjüket nem volt kivel megműveltetni. A már idézett államosítási végrehajtási utasítás 5. § 3. bekezdése kimondta, hogy a VKM „esetenként dönt, hogy a kántortanító földjavadalma, illetőleg lakása mennyiben esik a T. 3. § (1) bekezdés", tehát az államosítás alá. Vagyis a végrehajtási utasítás ezt a kérdést részletesen nem szabályozta. Feltehetően belső utasítás, vagy szóbeli eligazítás útján történt az egységes eljárás kialakítása. A gyakorlatban a bizottságok a döntésnél a javadálmi jegyzőkönyveket vették alapul. Ha ebben a természetbeni lakás és a földjavadalom kifejezetten kántori javadalomként volt feltüntetve: nem államosították. Ha viszont szét nem választható kántortanítói javadalomnak minősült, akkor a természetbeni lakást, mint be nem számítható járandóságot, tanítói lakásnak fogták fel, s államosították, a földjavadalmak esetében pedig kétféle eljárást alkalmaztak: a katolikusoknál államosították, a protestánsoknál pedig hivatkozva a Magyar Népköztársaság és a magyarországi protestáns egyházak között létrejött egyezményre

50 - teljes egészében, vagy részben meghagyták az illető egyházközség tulajdonában. Példaként idézem az Okorvölgyi Rk. Népiskola államosítási jegyzőkönyvének határozati részéből az indoklást: „így kellett határozni, mert az állás legutoljára érvénybe volt és 1924. január 31-én felvett javadalmi jegyzőkönyve ... a földingatlanokat kántortanítói javadalomnak minősíti, és a VKM 214 875/1942. sz. rendeletével ... a földingatlanokat fizikailag nem, csak eszmeileg választotta szét kántori és tanítói javadalmakra . . ., ezeket a bizottság továbbra is szétválaszthatatlan kántortanítói javadalomnak minősíti .. . s ezért állami tulajdonba vette".

57 A Nagydobszai Ret. Népiskolánál viszont az 1908 februárjában felvett javadalmi jegyzőkönyvben ugyancsak szétválaszthatatlan kántortanítói járandóságként minősíthető földeket, hivatkozva a „Magyar Népköztársaság és a Magyar Református Egyház között létrejött egyezményre", a református egyház tulajdonában meghagyták. A természetbeni lakást azonban itt is államosították, mivel ugyanezen javadalmi jegyző-