Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

B. Az iskolák államosítása

államosítása, a vallásos tömegösszejövetelek korlátozása vagy betiltása a külföldi sajtóban és rádióban úgy jelenik meg, hogy „itt nálunk nincs szabadság, nincs demokrácia, terror uralkodik". Ezért indítványozta egy határozati javaslat elfogadását, melyben a kormány elhárítaná magáról azokat a feltevéseket, hogy Magyarországon megsértik a békeszerződés 2. cikkelyének 2. bekezdését, mely kötelességünkké teszi a vallásszabadság és demokrácia biztosítását. Javaslatának felolvasására az óriási felháborodás és tiltakozás miatt nem került sor. Erdei Ferenc (NPP) felszólalásában hangsúlyozta, hogy az iskolák államosítása betetőzése a demokratikus átalakításnak. Barankovics természetjogi érvére vonatkozóan - Grotiusra is hivatkozva - kijelentette: „minden természetjog tartalma attól függ, milyen annak a természete, aki ezt a jogot magyarázza", ö a nép természetjogára hivatkozik, arra a jogra, hogy „övé legyen az iskola, mint ahogy övé lett a föld és övé lett a gyár". Az állami iskolamonopóliumról szólva megjegyezte, hogy a „törvényjavaslat nem zárja ki sem az egyház, sem más testületek vagy társaságok, önkormányzatok, községek, városok oktatási jogát". A demokrácia olyan iskolákat örökölt, melyek osztályszempontokkal voltak terhelve, keveset nyújtottak a népnek, s ezt megszüntetni csak állami iskolákkal lehet. Az utolsóként felszólaló Szekeres János (Radikális Párt) kijelentette, hogy pártja már 1914-ben programjába vette az iskolák államosítását, a törvényjavaslatot minimumnak tekinti és elfogadja. A vita végén Ortutay Gyula miniszter kapott szót. Hozzászólásának főbb megállapításai tömören a következők voltak: a törvénytervezet a magyar közoktatás évszázados problémáját kívánja megoldani. Könnyű bizonyítani, hogy a történelem során a természetjognak doktriner álláspontját a Vatikán konkordátumaiban félre tudta tenni, de a természetjogból az is deriválható, hogy az iskolakötelezés, ami kétségtelenül kényszer, szintén ellenkezik az egyén „veleszületett" szabadságjogával. Az iskolák államosítása az 1868. évi 38. tc. 80. §-a értelmében lehetséges, sőt az 1908. évi 46. tc. értelmében, az ingyenességet áthágó felekezeti népiskolák tekintetében jogilag kötelező. Az államosításnak fundált alapja