Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
B. Az iskolák államosítása
kárpótlásról, s ha erre nincs fedezet, a tandíjszedési jogot nem kellett volna megvonni. Ebben a kérdésben állást foglalt Bassola Zoltán, az általános iskolai ügyosztály vezetője is: amennyiben az ált. iskola 5. osztálya a népiskola szerves része, akkor tandíjat nem kell szedni, ha viszont a gimnázium vagy polgári iskola 1. osztályát pótolja (vagyis középiskola!), akkor ez tandíjfizetéssel jár, főleg az egyházi iskoláknál, mivel az ezek „létalapját képező földbirtokokat az iskolafenntartó rendektől elvették". Kifogásolta továbbá, hogy az ingyenességet elrendelő nevelési ügyosztály nem kérte ki az ált. iskolai ügyosztály véleményét, és nem kért elvi döntést a minisztertől sem. 23 A VKM-ben dúló vita mögött, a reális anyagi kérdésen túlmenően, politikai véleményeltérések is meghúzódtak, mivel a minisztérium vezető állományának összetétele a koalíciós időszak erőviszonyait tükrözte. Végeredményben, mivel az állami kárpótlás kérdését megnyugtatóan nem rendezték, az ilyen közös igazgatású iskolákban az államosításig megmaradt a tandíjfizetés. Tankönyvkérdés A felszabadulás után a régi tankönyvek túlnyomó részét nem lehetett használni korszerűtlenségük és főleg ellenforradalmi, soviniszta szemléletük miatt. Szükségessé vált ezért a tankönyvek felülvizsgálata s az ezekben található olyan fejezetek, részek kihagyása, melyek a Szovjetunióra, a szövetséges hatalmakra és országhatárokra nem megfelelő kitételeket tartalmaztak, vagy a letűnt rendszert idealizálták. Erre először a VKM 1883/1945. sz. utasításának megfelelően az iskolai tankönyvvizsgáló bizottságok tettek javaslatokat, majd a 20 793/1945. VKM sz. rendelet kimondta, hogy az 1945/46. tanévtől kezdve csak a minisztérium által felülvizsgált és engedélyezett tankönyveket lehet használni. A rendelet az egyházi iskolák tankönyveinek engedélyezését ugyan az egyházi hatóságokra bízta, de kötelezte őket arra, hogy ezeket előzetesen a VKM-nek mutassák be. A problémák ebből, valamint a súlyos tankönyvhiányból adódtak. Ez utóbbi összefüggött azzal, hogy a tankönyvkiadás tőkés vállalkozás volt, és ebben az üzleti haszon is