Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

A. Baranya megye közoktatásának fejlődése 1950-től 1985-ig

pessége, valamint a „kulturális forradalom" célkitűzései motiválták alapvetően. A legnagyobb eredmény az volt, hogy a középiskolák kapui megnyíltak a munkásosztály és dolgozó parasztság gyermekei, valamint a felnőttoktatás révén a fizikai dolgozók számára. A viszonylag fejlett középiskolai hálózat egy ideig jelentősebb fejlesztés nélkül viselte el a ránehezedő nyomást. A súlypont a szakmunkásképzésen volt. Ezt jelzi, hogy a költségvetési kiadások 1950-55 között országosan a középiskoláknál 73%-kal, a szakmunkásképzésnél viszont 262%-kal növekedtek.

19 Baranyában 1953 után, az ,,új szakaszban", a szakmunkásképzés átmenetileg csökkent, majd újra emelkedett, s 1963-ig a tanulólétszám 1946-hoz képest meghatszorozódott. A középiskoláknál 1955-ig az ipari és mezőgazdasági technikusképzés bővült, majd megkezdődött a technikumok fokozatos visszafejlesztése. Jellemző volt a középiskolai nappali tanulólétszám viszonylag lassúbb ütemű fejlesztése mellett a felnőttoktatás rendkívül nagymérvű bővülése. Míg 1952-60 között megyénkben a nappali létszám 43%-kal, az esti és levelező oktatásban résztvevők száma 374%-kal emelkedett. Baranyában mindkét tagozaton meghaladtuk az országos növekedés (30, ill. 343%) mértékét. A középfokú oktatás az 1961. évi reform után jelentősen módosult. A fokozatosan megszűnő technikumok egy része felsőfokú tanintézetté, többsége szakközépiskolává alakult. A gimnáziumokban bevezették az 5-f-l-es oktatást. Nagy problémát okozott a reformnak az a célkitűzése, amely a középiskolai képzés általánossá tételét túlságosan rövid idő alatt kívánta megvalósítani. Az így kialakult helyzetet a 60-as évek közepén a középfokú iskolákat elérő demográfiai hullám és a növekvő továbbtanulási igény súlyosbította. Egész oktatáspolitikánk, de különösen a középfokú oktatás, válságos helyzetbe került. A túlméretezett és megalapozatlan célokat nem lehetett megvalósítani, s ezért a Politikai Bizottság 1965. júniusi határozatát követően, a feltételek hiánya miatt megszűnt a gimnáziumi 5-j-l-es oktatás. Megyénkben a felsőfokú technikumokat vagy megszüntették (Sellye), vagy főiskolává szervezték (pécsi vegyipari). Hasonló sorsra jutottak az erőltetetten létreho-