Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

A. Baranya megye közoktatásának fejlődése 1950-től 1985-ig

zetni a szakrendszerű oktatásért és az osztott iskolák 19%-ról 75%-ra való növekedéséért. A másik negatív tény, hogy a tanulók több mint 15%-a naponta utazik az iskolák több mint 50%-át kitevő körzeti iskolákba.

17 Ugyancsak kellemetlen következmény, hogy 1983/84-ben a megye 290 községe közül 169-ben (58%) m

&

T nem működött iskola. (Vas és Zala megyékben ez az arány 60%.) Az utolsó másfél évtized nagy eredménye a tanerők számának közel 30%-os növekedése. Ez 861 fő, több mint a felszabadulás előtti tanítólétszám. A fejlődést jelzik az intenzitási mutatók: Egy osztályteremre Egy tan.csop.-ra Egy pedagógusra Egy osztály- teremre jutó tanulócsop. Év jutó tanulók száma Egy osztály- teremre jutó tanulócsop. Baranya országos Baranya országos Baranya országos Baranya országos 1970 32,6 35,4 27,1 26,9 17,1 17,1 1,20 1,32 1975 29,0 32,3 24,2 25,5 16,0 15,7 1,20 1,27 1980 29,9 32,8 25,2 26,6 14,0 15,4 1,19 1,23 1984 29,7 30,0 25,5 26,8 13,3 14,9 1,16 1,12 Ezek az adatok tükrözik a 70-es évek második felétől az általános iskolára fokozatosan áttevődő demográfiai hullám növekedését, ami kifejezésre jut abban, hogy 1975-1984 között növekedett az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma. Általában Baranya megye mutatói - bár ezek nagy szóródást takarnak - jobbak az országosnál, de figyelmet érdemel az a tény, hogy 1984-ben az egy osztályteremre jutó tanulócsoport tekintetében rosszabb az átlagunk, vagyis nagyobb a kettős váltás mértéke az országosnál. A fejlődést jelzi továbbá, hogy Baranyában kisebb a szükségtermek aránya, kevesebb a tanerőhiány, a képesítés nélküli nevelő és magasabb a napközis ellátás mértéke.