Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985
A tervidőszakban megépült 101 osztályterem ellenére Baranyában az ált. iskolai tantermek száma 1544-ről 1530-ra, tehát 14-gyel csökkent! Ez a tény valószínűleg összefügg a tanulólétszám hatezres (-11,8%) és az iskolák számának 24,2%-os csökkenésével. A 94 megszűnt iskola miatt az iskola nélküli községek száma 29ről 76-ra emelkedett, vagyis 1975-ben már a megye községeinek 1/4 részében megszűnt az oktatás (L. : 3. és 4. melléklet) Az V. ötéves terv (1976-1980) éveiben tovább folytatódott a falusi kisiskolák megszűnése. Annak ellenére következett ez be, hogy az oktatási ráfordítások (beruházás és költségvetés) nominális értékben jelentősen növekedtek. Igaz, az ált. iskolai kiadások aránya csökkent, mivel az óvodai, napközi otthoni és gyógypedagógiai intézmények kiadásai nagyobb ütemben nőttek. (1970-1977 között országosan az ált. iskolai kiadások 70,2%-ról 62,8%-ra csökkentek, miközben a napközis kiadások 21,5%-ról 26,8%-ra, a gyógypedagógiai kiadások pedig 5,9%-ról 7,0%-ra emelkedtek, s az óvodai költségvetési kiadások 919 millióról 2421 millióra emelkedtek.) 69 Beruházási szempontból ezt a tervidőszakot Baranyában a városcentrikusság, ezen belül Pécs-centrikusság jellemezte. A kereken 7,5 milliárd Ft-os tanácsi beruházási összeg megoszlása településtípusonként úgy alakult, hogy ebből Pécs 72,5, a többi város 11,6%ban részesült. A megyeközpont részesedése 9,4% volt és a fennmaradó 6,5% jutott a községeknek. A községi fejlesztési alapból azonban 2,6% a kiemelt alsófokú központok (nagyközségek), 1,7% az alsófokú központok és mindössze 2,2% a többi („szerepkör nélküli") település részesedése. 70 Nem csoda, hogy ilyen fejlesztéspolitika eredményeként tovább erősödött a megye aprófalvas jellege. A kulturális ágazat az V. ötéves tervidőszakra az átvett pénzekkel együtt 900 millió forintot irányzott elő beruházási fejlesztésre. Ebből a közoktatás részesedése 765 M Ft (84,2%) volt, ami a IV. ötéves tervelőirányzathoz képest 274%-os növekedést jelentett. Az előirányzatból azonban csak 661 M Ft (86,3%) került felhasználásra, s 104 M Ft beruházási pénz már a VI. ötéves tervidőszakot terhelte.
