Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985
millió forint beruházási előirányzatot hagyott jóvá. Ennek az öszszegnek 43,3%-a (120,7 millió forint) Pécs m. városra jutott. Az összes oktatási fejlesztésekből az alsófokú oktatás részesedése 75,5% (210,6 mill. Ft) az alábbi felosztásban: ált. iskolák fejlesztésére 116,4 M Ft 55,3% ált. isk. diákotthonok 16,6 " 7-9% gyermekotthonok 23,3 114% gyp. hálózat 13,4 " 6,3% óvodák 40,9 19,4% Összesen: 210,6 M Ft 100,0% Az előirányzott beruházási összegek felhasználása a tervidőszak végén csak 88,6%-os volt, 31,8 M Ft felhasználása áthúzódott az V. ötéves tervidőszakra. Az ált. iskoláknál a tervezett 135 új tanteremből csak 101 (75%) valósult meg, viszont a nagy és növekvő társadalmi nyomás következtében az óvodai fejlesztési tervet messze túlteljesítette a megye: a tervezett 1535 férőhellyel szemben 3114 (ebből Pécsett 1284) létesült. A IV. ötéves terv végrehajtásáról és a fejlesztési elmaradások okairól a megyei művelődésügyi osztály a következőket jelentette: 68 - A lakásjárulékként tervezett ált. iskolai osztálytermek felépítése vidéken (Szigetvár 12, Harkány 4 ot.) elmaradt, ill. áthúzódott. Pécsett a tervezett 48 osztályteremből (ebből 12 még a III. ötéves tervből húzódott át) csak 32 valósult meg, s 16 áthúzódott az V. ötéves tervidőszakra. A jelentés megállapítja, hogy „nincs szinkron a lakásépítés és iskolaépítés között". A tanácsi fejlesztési alap terhére tervezett 73, s egyéb forrásból tervezett 2, összesen 75 tanteremből csak 69 valósult meg. Az elmaradás okait a művelődésügyi osztály a következőkben jelölte meg: - a lakásjárulékos tanteremépítés költségei nőttek, a tervben viszont még az 1966. évi árakat vették figyelembe; - a megyei építőipar hagyományos technológiával építést nem, vagy alig vállalt, az új technológiával történő építés (pl. a szigetvári 12 tantermes ált. iskola felsőzsolcai panellel) viszont lényegesen többe került; - a volumenében jelentős községi fejlesztési alap (345 mill. Ft) községenként rendkívül szétaprózott volt, s új ált. iskolák építésére ebből csak 5 községben 10 mill. Ft-ot irányoztak elő. Ezért csak felsőbb (megyei) tanácsi hozzájárulással (58 mill. Ft) lehetett a tervezettnél kevesebb tantermet építeni.
