Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

letállaguk nagyon leromlott (Nemzeti Színház), vagy a dinamikus fejlődés és korszerűsödés követelményeit már nem tudták kielégíteni (múzeum, levéltár, megyei könyvtár), s ezért íejlesztésük kényszerpályára került. Mivel ezekhez központi hiteleket alig kapott a megye, a fejlesztéseket döntően saját erőből, ill. koordináció útján kellett előteremteni. A központi alapoktól és más szervektől „kijárt" pénzeken túl megyei, elsősorban ágazati eszközöket (pl. létszámkereteket a múzeumhoz, levéltárhoz, könyvtárhoz, műv. központhoz stb.) kellett és lehetett csak igénybe venni. Ennek egy részét a közoktatási alágazat terhére lehetett „kigazdálkodni". Ezért is csökkent a kulturális ágazaton belül az oktatás részesedési aránya. Ezek után vizsgáljuk meg, hogy 1970-1985 között Baranya megyében hogyan alakult az ált. iskolák fejlesztése, és ez milyen hatással volt az iskolák körzetesítésének harmadik szakaszára. A 70-es évek (IV. és V. ötéves terv) időszaka Az oktatási kiadások alakulását ebben az évtizedben az alábbi táblázat szemlélteti: Oktatási kiadások részesedése a tanácsi összes kiadásokból

1 Hely o Oi o T-H helye m t-H CD Ol O helye zés o 00 o helye zés Baranya 29,10 17." 32,01 16.* 34,3 19.* Pécs 37,71 1.** 43,1 43,1 3.** Ország 31,22 — 34,57 — 38,5 — MM tájékoztató a tanácsi oktatási és művelődési intézmények gazdálkodásáról 1970-1975-1980 adatai. * A 19 megye sorában elfoglalt hely * Budapest és az 5 megyei város sorában elfoglalt hely A hivatalos MM tájékoztató szerint tehát a baranyai részesedési arány - bár növekvő tendenciát mutat - lényegesen elmarad az országos átlagtól, s a megyék sorának a végén helyezkedik el. Pécsett az arány és helyezés jobb, de 1980-ra az 1. helyről a 3. helyre csúszik vissza. Nézzük a IV. ötéves terv oktatásfejlesztési beruházásainak előirányzatait és ezek realizálását! A megyei tanács erre a tervidőszakra oktatásfejlesztésre 278,8