Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985
Ez a kategorizálás bizonyos módosításokkal (pl. a középfokú központok száma Siklós várossá nyilvánításával növekedett) az 1980-as évek elejéig érvényben volt, és alapvetően meghatározta a megye fejlesztési politikáját egyfajta rosszul értelmezett, korlátolt ökonomizmus és nagymértékben városfejlesztésre szűkített urbanizáció jegyében. Urbanizáción sokáig városba költözést, városfejlesztést értettek (a falut vitték be a városba!), holott a civilizációs igények jelentős részét (alapellátás) a falvakban kellett volna jobban kielégíteni. Ennek a felismerése késett, s az OTK módosítására csak a 80-as évek elején került sor (a falvak népességmegtartó képességének javítása), de a településszerkezetben ekkor már alig jóvátehető torzulások, károk következtek be. Ismét Enyedi György már idézett tanulmányára utalunk: „Ha a településpiramisnak csak a csúcsát tervezzük, s a talpát hagyjuk deformálódni - az egész településhálózat eltorzul". Ezt igazolják dr. Szigeti Ernő 1986-ban megjelent tanulmányából a következők: „A fejlesztési koncepció ... hierarchikus rendje, valamint szubjektív okok és parciális érdekek miatt a termelő erők és az infrastruktúra fejlesztésére rendelkezésre álló eszközök döntő hányadát a kiemelt településeken, elsősorban a nagyobb városokban használták fel ... Ennek ellenére - a népesség gyors növekedése miatt - az ellátás színvonala (a kiemelt településeken) ... sem fejlődött kielégítően ... háttérbe szorult a rekonstrukció. Nem javult az infrastrukturális rendszerek összhangja . .. és . . . a községek, mindenekelőtt az aprófalvak, ill. aprófalvas térségek alig fejlődtek, népességük fogyása felgyoruslt." 63 Baranya megyében a VÁTI 1984-ben készítette el az új hosszú távú területfejlesztési koncepciót megalapozó tanulmányát, amelyben az intézményellátást elemezve megállapítják: „a központi szabályozáson alapuló fejlesztéspolitika és a hierarchikus társadalomszervezés eredményeképpen az egészségügyi, oktatási, kereskedelmi ellátás intézményei koncentráltan létesültek, illetve a periférikus pozíciójú térségekben megszűntek". 64 Véleményünk szerint a kis- és törpefalvak ált. iskoláinak megszűnését 1972 után a hibás településhálózat-fejlesztés alapvetően motiválta.
