Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

A demográfiai hullámzás hatása Az „egyéb" kategóriába sorolt és „szerepkör nélkülinek" minősített baranyai kistelepülések iskoláinak megszűnését a 70-es évek közepén előállított nagyarányú tanulólétszám-csökkenés is elősegítette. Ezzel egyidőben az óvodás korúak száma és a nők fokozódó munkába állása következtében az óvodai és ált. iskolai napközis igények ugrásszerűen fokozódtak, főleg a városokban és a kiemelt településeken. Az ált. iskolai demográfiai hullámzást az alábbi tanuló-létszámkimutatás szemlélteti (1970/71 = 100%) : Év Ország Baranya Növekedés-csökkenés % Ország Baranya 1970/71 1 115 993 50 312 100,0 100,0 1973/74 1 032 786* 45121 92,5 89,7 1975/76 1 051 095 44 377* 94,2 88,2 1980/81 1 162 203 46 752 104,1 92,9 1985/86 1 297 818 51 094 116,3 101,6 * legalacsonyabb tanulólétszám Az országos és baranyai tanulólétszám alakulása időben és mennyiségben eltérést mutat. A mélypont megyénkben két évvel később következett be, és a vizsgált másfél évtized első harmadában (1970-1975) a tanulólétszám csökkenése duplája volt az országos aránynak. A mélypontot követő létszámnövekedés viszont 1985-ig az országos 23,7%-kal szemben csak 13,1%-ot ért el, vagyis lényegesen kisebb volt. Szembetűnőbb a létszámhullám eltérése az országostól, ha az egész 1970-1985 közötti időszakot vesszük figyelembe. így az országos létszámnövekedés 16,3%, a baranyai pedig csak ennek 1/10-e, 1,6%! Vagyis a baranyai „hullámvölgy" 1975-ig jóval mélyebb, az ezt követő években a „hullámhegy" pedig jóval kisebb volt, mint az országos átlag. Ez a tartós létszámdepresszió fokozta a falusi kisiskolák elnéptelenedését! Az „egyéb" településeken a tanulólétszám 1970-1980 között 4989-ről 2445-re,