Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

maradéktalanul biztosítani és „bár az oktatás fejlesztésére ... jelentős összegeket fordítottak, ez a legszükségesebb . . . igények kielégítésére is csak szűkösen volt elegendő, a minőségi fejlesztésre nem jutott elégséges anyagi eszköz". Az oktatás részesedése a nemzeti jövedelemből mind nemzetközi, mind a hazai szükségletekhez mérten (1971: 4,3%) alacsony, és ezeket a szűkös eszközöket sem használták fel célszerűen.

54 Az ált. iskolák körzetesítése a 70-es években és a 80-as évek első felében Ezt a szakaszt a 60-as évek végén és a 70-es évek elején jelentős gazdaságpolitikai és igazgatási változások motiválták: a közvetlen tervutasításos rendszert 1968-ban a közvetett tervutasítás váltotta fel. Az állami és tanácsi igazgatásban erősödött a decentralizáció. Az 1971. évi I. tvr. (3. tanácstörvény) növelte a megyei és helyi tanácsok hatáskörét, 1974-ben a Művelődésügyi Minisztériumból külön Oktatási, ill. Kulturális minisztériumokat szerveztek. Ezek a változások, valamint az 1972. évi közoktatáspolitikai párthatározat, nagymértékben hatottak a közoktatás irányítására, igazgatására. Továbbá igen nagy hatást gyakorolt az iskolák körzetesítésére az 1007/1971. (III. 16.) sz. Kormányhatározat, az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció is. A kialakult helyzet reális megítéléséhez szükséges figyelembe venni az 1973-ban kezdődő, későn és rosszul felismert világgazdasági válságot, a gazdasági reform megtorpanását, sőt bizonyos fokú visszarendeződését, valamint az ország fokozódó eladósodását. Természetesen ezek kedvezőtlen hatása nagymértékben korlátozta az 1972. évi oktatáspolitikai párthatározat végrehajtását. A gondokat fokozta - a demográfiai hullámzással összefüggően - az a tény, hogy az alsófokú oktatás feszültségei viszonylag alacsony tanulólétszám mellett alakultak ki az évtized közepén. Ezt az óvodai és napközi otthoni társadalmi igények nagyarányú nö-