Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985
vekedése, majd a 70-es évek végétől a fokozódó ált. iskolai tanulólétszám növekedés súlyosbította. Ezek a társadalmi-gazdasági jelenségek összességükben és kölcsönhatásaikban meghatározták az ált. iskolák körzetesítésének új, harmadik szakaszát, amelynek fő jellemzője a falusi kisiskolák tömeges megszűnése volt. Nézzük a statisztikai tényeket! Az ált. iskolák száma 1970-1985 között országosan 1934-gyel (-35,3%), Baranyában 212-vel (-54,5%) csökkent! Jellemző a körzeti és tagiskolák arányának jelentős változása s ebben a baranyai eltérés az országos átlagtól. Miközben országosan a körzeti iskolák száma még nő és arányuk 12%-kal emelkedik, Baranyában számuk csökken és arányuk megduplázódik. A tagiskolák száma és aránya országosan és baranyai viszonylatban is igen nagy mértékben csökkent, de a baranyai csökkenés kétszerese az országosnak, a 216 baranyai tagiskolából csak 35 maradt. (L. 3. sz. melléklet!) Az iskolák, s ezen belül a már zömében csak alsótagozatos tagiskolák megszűnése, azzal a következménnyel járt, hogy 19701985 között az iskola nélküli községek száma 29-ről 173-ra emelkedett, vagyis a 291 község közel 60%-ában a 80-as évek közepére bezárták az iskolák kapuit (1. 4. sz. melléklet). A falusi kisiskolák tömeges megszűnése országos jelenség 1970. óta, s főleg a kistelepüléses megyékre (Baranya, Zala, Vas, Veszprém) jellemző. Egy felmérés szerint 1984-ben Magyarország 2957 községe közül 924ben (31,2%) már nem működött iskola. Ebből 559 község, az iskolával nem rendelkező községek 58,1%-a, az említett 4 dunántúli megyében volt. Az iskola nélküli községek aránya a legmagasabb Zalában (60,4%), Vasban (60,3%) volt, ezeket Baranya (59,5%) majd Veszprém (51,4%) megye követte. 55 Ezek után megkíséreljük azoknak a kérdéseknek a megválaszolását, melyeket e dolgozat bevezetőjében feltettünk. Alapjában elhibázott akció volt az iskolakörzetesítés? A kisiskolák tömeges megszüntetése volt-e az oka a településszerkezet károsodásának? Milyen mértékben felelős az oktatásirányítás? Véleményünk szerint - s ezt a történeti áttekintés is igazolja az ált. iskolák körzetesítése összetett jelenségsorozat, amelynek
