Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

A. Baranya megye közoktatásának fejlődése 1950-től 1985-ig

Ezt tükrözik az alábbi intenzítási mutatók is: Egy isk.-ra Egy osz­Egy tanuló­Egy peda­Egy osz­— tályteremre csoportra gógusra tályteremre jutó tanuló­Év jutó tanuló csoport országos országos országos országos országos Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya 1960 '61 220,7 46,2 32,6 24,3 1,42 128,1 39,3 29,9 21,7 1,31 1965/66 234,2 44,6 32,2 22,7 1,39 145,5 40,0 31,3 21,8 1,28 1970/71 203,6 35,4 26,9 17,7 1,32 129,3 32,6 27,1 17,1 1,20 Leginkább a tanerők száma növekedett megyénkben, s ezért csök­kent az egy pedagógusra jutó tanulólétszám. Ezt az örvendetes tényt némileg beárnyékolta az a körülmény, hogy a nevelőnövek­mény közel 50%-át a napközis nevelők tették ki, vagyis olyan helyre ment a létszámfejlesztés nagy része, ahol az alacsony peda­gógiai hatásfok miatt inkább csak a szociális funkció érvényesült. A napközi otthonok fejlesztése jelentős anyagi eszközöket vont el az iskolai oktatástól. 1971-ben országosan az alsófokú oktatás költ­ségvetésének 21,8%-át fordították a napközikre; egy napközis cso­portra Baranyában 114 500 Ft-ot, országos átlagban 110 200 Ft-ot költöttek, s ugyanakkor egy általános iskolai tanulócsoport mű­ködtetése 52 100, ill. 56 600 Ft-ot tett ki. 11 Igaz, hogy a napközik­nél (és az óvodáknál) volt a legnagyobb a társadalmi nyomás, és ezért a helyi tanácsok többet áldoztak erre saját erőforrásaikból. Összegezve megállapítható, hogy a 60-as évek iskolareformjá­nak általános irányelvei az alapfokú oktatásban helyesen voltak kitűzve, de a konkrét fejlesztési célok nem voltak kellően megala­pozva. A tervek végrehajtása ezért csak részleges. Az 50-es évek­hez viszonyítva jelentős volt a fejlődés. Sikerült a dogmatikus hi­bákat kiküszöbölni, korszerűsödött a pedagógiai munka tartalma és módszere. Baranya megyében a fejlődés üteme felgyorsult, meg­haladta az országos fejlődés dinamikáját, s ennek következtében

Next

/
Thumbnails
Contents