Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

A. Baranya megye közoktatásának fejlődése 1950-től 1985-ig

Ezt tükrözik az alábbi intenzítási mutatók is: Egy isk.-ra Egy oszEgy tanulóEgy pedaEgy osz— tályteremre csoportra gógusra tályteremre jutó tanulóÉv jutó tanuló csoport országos országos országos országos országos Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya 1960 '61 220,7 46,2 32,6 24,3 1,42 128,1 39,3 29,9 21,7 1,31 1965/66 234,2 44,6 32,2 22,7 1,39 145,5 40,0 31,3 21,8 1,28 1970/71 203,6 35,4 26,9 17,7 1,32 129,3 32,6 27,1 17,1 1,20 Leginkább a tanerők száma növekedett megyénkben, s ezért csökkent az egy pedagógusra jutó tanulólétszám. Ezt az örvendetes tényt némileg beárnyékolta az a körülmény, hogy a nevelőnövekmény közel 50%-át a napközis nevelők tették ki, vagyis olyan helyre ment a létszámfejlesztés nagy része, ahol az alacsony pedagógiai hatásfok miatt inkább csak a szociális funkció érvényesült. A napközi otthonok fejlesztése jelentős anyagi eszközöket vont el az iskolai oktatástól. 1971-ben országosan az alsófokú oktatás költségvetésének 21,8%-át fordították a napközikre; egy napközis csoportra Baranyában 114 500 Ft-ot, országos átlagban 110 200 Ft-ot költöttek, s ugyanakkor egy általános iskolai tanulócsoport működtetése 52 100, ill. 56 600 Ft-ot tett ki.

11 Igaz, hogy a napköziknél (és az óvodáknál) volt a legnagyobb a társadalmi nyomás, és ezért a helyi tanácsok többet áldoztak erre saját erőforrásaikból. Összegezve megállapítható, hogy a 60-as évek iskolareformjának általános irányelvei az alapfokú oktatásban helyesen voltak kitűzve, de a konkrét fejlesztési célok nem voltak kellően megalapozva. A tervek végrehajtása ezért csak részleges. Az 50-es évekhez viszonyítva jelentős volt a fejlődés. Sikerült a dogmatikus hibákat kiküszöbölni, korszerűsödött a pedagógiai munka tartalma és módszere. Baranya megyében a fejlődés üteme felgyorsult, meghaladta az országos fejlődés dinamikáját, s ennek következtében