Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

részletes, komplex, tudományosan is megalapozott távlati terve. Elkészült ugyan egy 20 éves megyei távlati terv, de ez nem volt kellően kidolgozva, több vonatkozásban (pl. bekötőutak létesítése, iparszerkezet átalakítása) hiányos, legfeljebb irányelvszerű volt, melyet az 1968-ban bevezetett „új gazdasági mechanizmus", közigazgatási és településfejlesztési változások miatt alapvetően módosítani kellett. - A 60-as években Pécs megyei jogú város még „különálló test" volt a megyében, s ez megnehezítette a tervezés összehangolását. - Különösen 1968 után igen jelentősen megnövekedtek az építőipari és fenntartási költségek, s ezek központi forrásból való ellentételezése nem, vagy csak részlegesen történt meg. Egyre gyakoribbá váltak a különféle gazdálkodási megszorítások, elvonások, a „kigazdálkodás", és különösen a kulturális ágazatban érvényesült a „maradék-elv". A magyar gazdaság intenzív szakaszra való áttérése a kezdeti 1-2 év után befulladt. A továbbra is extenzív munkaerő-gazdálkodás, párosulva a 70-es évek óvodáskorú, majd ált. iskolás demográfiai hullámával a nők munkába állásának fokozódását eredményezte, s ennek következtében a közoktatási fejlesztések jelentékeny részét az óvodai, ill. napközi otthoni hálózat bővítésére kellett fordítani. Ezért kevesebb pénz jutott az ált. iskolákra. Ezek után nézzük, hogyan valósultak meg 1970-ig a megyei távlati fejlesztési terv célkitűzései! Erről a megyei tanácsi testületi jelentések és az éves hivatalos statisztikák adnak tájékoztatást. A 60-as években jelentős demográfiai hullámzás volt, amely Baranya megyében az ált. iskolai tanulólétszámban, egy évvel az országos csúcs (1 472 742 tanuló) után, Pécs mj. város nélkül, 43 441 tanulóval kulminált. Pécs mj. várossal együtt a létszámcsúcs 1964/65-ben jelentkezett 59 833 tanulóval. Ezt követően 1970-ig a tanulólétszám összességében és ezen belül főleg a falvakban csökkent. Az 1970/71. tanévben országosan 276 ezerrel (-19,8%), Baranyában Péccsel együtt 2832 fővel (-5,3%), Pécs nélkül 4291 fővel (-11%) volt kevesebb tanuló mint 1960-ban. Ebben az évtizedben - egyelőre még az országosnál (-13,1%) kisebb mértékben - elkezdődött az ált. iskolák számának csökkenése is. Ez Baranyá-