Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

felsőtagozatosok 66,1%-át tették ki. A tagiskolákból bejárók száma 3161 fő, a felső tagozatosok 18,2%-a volt. A naponta ingázó tanulók 35,8%-a gyalog, ill kerékpáron, 15,5%-a vonaton, 43,1%-a autóbuszon és 5,5%-a tsz-ek, áll. gazdaságok által biztosított járműveken v. egyéb módon járt be a körzeti központi iskolákba. A legjobban körzetesített járás a siklósi (72,7%) és a legkevésbé a sásdi (54,6%) és sellyei (43,4%) járás volt az 1961/62. tanévben. Értékelve a körzeti iskolák munkáját, jónak minősítette a jelentés a járási székhelyeken és a jól megközelíthető nagyobb községekben működő osztott iskolákat, és gyengének az újabban fejlesztett körzeti iskolák nagyobb részét, mivel ezek tanterem, felszerelés és szakos nevelőhiánnyal küzdöttek. A körzetesítés nehézségei, hátrányai közül felsorolta a jelentés továbbá a bejáró tanulók szüleivel való nem kielégítő kapcsolatot (kevés a „kihelyezett" szülői értekezlet és családlátogatás), az elégtelen, mindössze 7%-os napközis ellátottságot, a bejárók egy részénél a megerőltető fizikai igénybevételt (korai felkelés, késői hazatérés, rendszertelen táplálkozás), a tanórán kívüli foglalkozásokon (úttörő, sport) való részvétel gyakori elmaradását. Ha ezekhez gyenge nevelői munka is kapcsolódott, akkor a halmozott hátrányok a bejáró tanulók fejlődését károsan befolyásolták. Megemlítette az elemzés, hogy a bekörzetesített kisiskolák felsőtagozatos nevelői gyakran hátrányos helyzetbe kerültek, mivel elvesztették igazgató-tanítói és egyéb pótlékaikat, túlóradíjukat, s ha a körzeti székhelyen nem kaptak lakást (ez volt a jellemző) utazási költségeiket is maguknak kellett fizetniök, s a helyben elvesztett illetményföld következtében is jelentős jövedelemveszteséget kellett elszenvedniök. A naponta bejáró (ingázó) nevelők száma már az 1960/61. évi hivatalos megyei ált. iskolai statisztika szerint is 305 főt, az össznevelőlétszám 17,9%-át tette ki, s ezek közül többen ezért sem lelkesedtek a körzetesítésért. A megyei jelentés ennek a gondnak intézményes rendezését javasolta. A dokumentum II. fejezetében szerepel a Megyei Körzetesítési Bizottság által megtárgyalt és jóváhagyott körzetesítési terv, amely 1965-ig 12 új körzeti iskola létesítését, s ezekhez 4 részben osztott és 34 kislétszámú tagiskola felső tagozata csatlakozását irányozta