Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985
elő. A tervezet a körzetesítés teljes körű kiépítését tűzte ki célul 1970-ig, de ennek megvalósítását kétségessé tette az 1965 után még visszamaradó 44 iskola közül 21 olyan 1 tanulócsoportos kisiskola, ahonnan a bejárás bekötő út hiányában megoldhatatlan volt. A fentiekben jelzett problémákat alátámasztotta a végrehajtó bizottság által 1963. július 14-én megtárgyalt tájékoztató jelentés is, amely sommásan megállapítja, hogy az iskolareform kettős célkitűzését: az intézményhálózat fejlesztésével egyidejűleg a nevelőoktató munka színvonalának emelését nehéz megvalósítani, mivel „a megnövekedett társadalmi igényekkel nem tartott lépést iskolaépítési programunk". 44 A 60-as évek elején a tanácsi munkában előtérbe került a középtávú és éves tervek mellett a 15-20 évre szóló távlati tervek készítése. A megyei művelődésügyi osztály 1964. június 5-én terjesztette a vb elé „Baranya megye általános és középiskolai oktatásának távlati feladatai" c. jelentését. 45 Ez volt a megye közoktatásának első távlati fejlesztési terve, amely az 1965-1980. közötti időszakra, a reformtörvény alapján részletesen megszabta a megye iskolafejlesztési teendőit. A vb ezt a tervet irányelvként hagyta jóvá. A távlati terv célul tűzte ki „az általános iskola általánossá tételét", vagyis, hogy „az iskolaköteles gyermekek kivétel nélkül elvégezzék az ált. iskola 8 osztályát, és megközelítőleg egyenlő feltételek mellett szerezzék meg az ált. iskolai alapműveltséget". A terv szerint 1980-ig gyakorlatilag teljessé vált volna a szakrendszerű oktatás azáltal, hogy a körzetesítés befejezése után mindössze 87 körzeti és 12 önálló osztott ált. iskolába koncentrálódtak volna az összes felsőtagozatos tanulók. Az 1963/64. tanévben már 183 iskolában csak alsótagozat működött, további 95 kisiskola bekörzetesítését a tervezet úgy irányozta elő, hogy közülük 62-ből a tanulók bejárnak, és 33 kisiskola felső tagozatosait ált. iskolai diákotthonokban helyezik el. Ezért 1970-ig 6, majd 1970 után újabb 1, öszszesen 7 diákotthon létesítését tervezték 600-640 tanulóval. A távlati tervben, 1980-ig 406 új osztályterem létesítése szerepelt (378 beruházásból, 22 vegyes forrásból és 6 községfejlesztési alapból). A körzetesítés következtében 200 tanterem megszűnését vették figyelembe. Amennyiben a 406 új tanterem elkészül, ki lehetett
