Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

C. A közoktatás tanácsi irányítása, igazgatása és felügyelete

oktatás helyzetét különös tekintettel a körzetesítésre, a tankötelezettség teljesítésére és a differenciált beiskolázásra.

7 őszintén szólva a nagy apparátussal végrehajtott főfelügyeleti vizsgálat nem sok újat tudott felmutatni. Nagyjából csak megerősítette az osztály előzetes tájékoztató jelentésének megállapításait. Stratégiai jelentőségű, mélyrehatóbb, főleg az irányítás, tervezés és felügyelet problémáit jobban feltáró „oknyomozóbb" elemzésre lett volna szükség. Ez csak részlegesen valósult meg! - Terjedelmi korlátok miatt csak még egy, a művelődési osztály által készített és a vb által jóváhagyott jelentést ismertetek, melyet „Baranya megye művelődési helyzetéről" címmel 1984. március 19-én miniszteri értekezleten tárgyaltak meg. (Ez a jelentés az 1979. évi főfelügyeleti vizsgálat óta bekövetkezett változásokat, problémákat tárta fel.) A tájékoztató jelentés megállapította, hogy a megye lélekszáma - ellentétben az 1976-os prognózissal csökkent, fokozódott a törpefalvak eróziója; a községek 60%ában már nincs iskola, a falvak 38%-ában (112 községben) nem lakik értelmiségi dolgozó, a községek 73%-ában (213 község) nincs helyi tanács. „A szigorúbbá váló gazdasági helyzet, az árak emelkedése, a fejlesztési alapokból történő többszöri elvonás, a 70-es évek első felére még jellemző fejlődést csökkentették és ennek kedvezőtlen hatása a művelődési ágazatra is kihatott. Jellemzővé vált az alapellátáson kívüli területeken a leiélé nivelláló szintentartás ... A művelődési szakigazgatás hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolta a főhatóság átszervezése, az oktatási koncepcióban bekövetkezett hangsúlyváltozás, a közigazgatási struktúra folyamatos átalakítása (járási hivatalok megszüntetése, kisvárosi integrált modell). Ezek esetleges kedvező hatása csak a következő években bontakozhat ki. Jelentős feszültségforrás a demográfiai hullámzás, az ifjúság szocializációjában tapasztalható új negatív jelenségek és az ötnapos munkahétre való áttérés. Ezek együttesen nehezítik a párthatározatokban megfogalmazott program végrehajtását, a nagylétszámú korosztályok színvonalcsökkenés nélküli nevelését, oktatását." A jelentés megállapítja, hogy a főfelügyeleti vizsgálat (1979) óta Baranya megye alapvető strukturális gondjain nem tudott lényegesen változtatni. A tanácsi irányításról a jelentés