Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
C. A közoktatás tanácsi irányítása, igazgatása és felügyelete
radon, Bolyban, Sásdon, Harkányban, Villányban és Véménden. (Az osztály ezzel a koncepcióval csak részben értett egyet, de az MM és a pártbizottság nyomására szerepeltette a tervben.) A tervezet a középiskolai beiskolázás arányát úgy kívánta módosítani, hogy a megszűnő technikumokból, valamint a szakmunkástanulóiskolák egy részéből, a pécsi szakközépiskolák megyei beiskolázási arányának növeléséből olyan mértékben emeli a szakközépiskolai beiskolázási arányt, hogy az elérje az 50%-ot. A fejlesztési terv a meglevő 50 középiskolai tanteremszámot 130 tanteremmel (54 gimnáziumi és 76 szakközépiskolai) kívánta növelni 126,8 M Ft beruházással, a diákotthoni férőhelyek számát pedig 830-cal 33,2 M Ft előirányzattal. A fejlesztés az évi üzemeltetési költségeket 23 M Ft-tal növelte volna. - A távlati terv érdeme, hogy 1980-ig konkretizálta a 60-as évek iskolareformja fejlesztési fő irányait, a fejlesztések településekre és intézményekre bontott nagyságrendjét. Ezzel létrejött egy megyei iskolafejlesztési koncepció, amely alapja lehetett a későbbi évek középtávú és éves tervezésének. Más kérdés a terv realitása! Ebben az országos koncepció hibái játszottak döntő szerepet. Az erőltetett középfokú iskolafejlesztés miatt nem teljesült az ált. iskolai fejlesztés. A tantermek száma 1980-ig nem 406-tal növekedett, hanem csak 213-mal, a falusi kisközépiskolák nagy részét meg kellett szüntetni (Boly, Pécsvárad, Sellye), más részük meg sem épült (pl. Harkány, Villány, Véménd). Nem sikerült megfelelően biztosítani az 5+1-es gimnáziumi oktatás feltételeit, s ezért ez az 1965-ös párthatározat után fokozatosan megszűnt. A nagyméretű nevelőhiányt különösen a 70-es években, képesítés nélküli nevelők tömeges alkalmazásával kellett ellensúlyozni. Az 1968ban életbelépő új gazdasági mechanizmus intenzív munkaerőgazdálkodást követelt volna, de ez változatlanul extenzív maradt, fokozódott a nők munkába állítása, s ez, valamint az új „Ratkóhullám" a tervezettnél jóval nagyobb mértékben növelte az óvodai és napközis igényeket, s a fejlesztések jelentős részét erre kellett fordítani. A törpefalvak nagymérvű eróziója következtében az alsó tagozatos kisiskolák nagy része megszűnt, a körzeti ált. iskolák és a városok új lakótelepeinek iskolái túlzsúfolttá váltak. Az