Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

C. A közoktatás tanácsi irányítása, igazgatása és felügyelete

Bevezető Hazánkban a tanácsi rendszer 1950-ben jött létre. Ez, a magyar történelmi tradícióktól alapvetően különböző, a régi több-kevesebb önkormányzatot is nélkülöző, irányítási-igazgatási struktúra a sztálini modellnek megfelelő tervutasításos rendszert szolgálta, és a centralizált „párt-állam" végrehajtó szervezete lett. Az 1954. évi 2. tanácstörvény - az „új szakasz" politikájához némileg igazodva - kisebb-nagyobb korrekciókkal, decentralizálással mérsékelni igyekezett az önállótlan tanácsokra nehezedő bürokratikus központosítást. Ezek a korrekciók azonban a 60-as évek végéig a kettős alárendeltségű tanácsi rendszer keretei között maradtak, amelyben a helyi képviseletek a felettes tanácsi és központi szerveknek, testületeknek voltak alárendelve. Az 1971-ben életbe lépő 3. tanácstörvényben célul tűzték ki a tanácsok önkormányzati típusú fejlesztését Ezt azonban távlati célként fogalmazták meg, és megvalósítását - fenntartva a pártirányítás meghatározó szerepét csak korlátozottan, felemás módon érvényesítették. Különféle biztonsági fékek beépítésével máig hatóan megmaradt a régebbi centralizált irányítási gyakorlat több fontos eleme. A 80-as években néhány új részreform bevezetésére került sor: megszűntek a járások, a társközségekben elöljáróságok alakultak, megváltozott a tanácsok pénzellátási-tervezési mechanizmusa, növekedett a tanácsi intézmények önállósága, módosult a választási rendszer, elkezdődött a kétszintes tanácsi igazgatási modell kiépítése. A tanácsok még csak kiegészítő jellegű önkormányzatát ez a reform valóságos