Márfi Attila (szerk.): Vörös Vince irathagyatéka a Baranya Megyei Levéltárban - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 3. (Pécs, 2009)

A SZEMÉLYI HAGYATÉK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE, RENDEZÉSE, AZ ISMERTETŐ LELTÁR SZERKEZETE, A DOKUMENTUMOK FORRÁSÉRTÉKE

karácsonykor és húsvétkor küldött üdvözlő' lapjai arról is tanúskodnak, hogy az ünnepeket nem mindig tölthette a családjával. A már említett B. állag (A Sajgó és a Vörös család) gazdálkodásával, tulajdon és birtokviszonyaival kapcsolatos források, 1872—1960.) pedig kiválóan dokumentálja a két család közös gazdálkodását, amiről elsősorban az egyéni, felvásárlási és beruházási szerződések, értékpapírok, váltók, fizetési számlák és a terményeladási bizonylatok vallanak. Erre vonatkozóan számos információ nyerhető a földtulajdont érintő adózási, különösen az 50'-es évek hírhedt beszolgáltatási irataiból is. Ha nem is szorosan, de ide számítható az ismertető leltár utolsó, P. állaga is, az imént már említett néhány forrástípus idesorolása miatt. Most itt említjük meg ezt a forráscsoportot, de valójában ez a három állag, mintegy keretbe foglalja a többi 13 forrásegységet, amelyek az életpálya különböző állomásait tükrözik. A „Vörös Vince helytörténeti kutatásai és írásai, s az általa gyűjtött, főleg Bakonya községre vonatkozó források 1867-2000." címet viselő állagban ugyanis rokonai és több bakonyai lakos személyes, ugyanakkor helytörténeti értékeket képviselő forrásai találhatók. Fontos kiemelni ezek közül apósa, Sajgó Vince hivatalos iratait is, aki Bakonya községi bírójaként több dokumentumot is megmentett a pusztulástól. Ezek az eredetileg községi iratok, közel száz évet felölelve Bakonya adókötelezettségeiről, tulajdonviszonyairól, munkaszerződéseiről és kisebb beruházásairól adnak ismereteket. Ugyanakkor ennek az állagnak fontos része Vörös Vince egyik kevéssé ismert munkásságának, helytörténeti kutatásainak összegzése is. Ebben a sorozatban helytörténeti gyűjtései és adatsorozatai mellett Bakonyára vonatkozó helytörténeti írásai és a község földrajzi neveiről történt több éves gyűjtőmunkájának szintézisei találhatók. Külön ki kell emelnünk az „Adatok a bissei helynevekhez" c. írást is, amelyet Nagy Ferenc egykori miniszterelnök amerikai emigrációja idején írt Vörös Vince kérésére. Természetesen a legnagyobb érdeklődést azok a források kelthetik, amelyek Vörös Vince politikai, közéleti pályafutását dokumentálják. S ezt a mondhatni hat évtizedet öt jellemző korszakra oszthatjuk fel: 1. Vörös Vince közéletiségének kezdeti időszaka 2. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésben vállalt szerepe 3. Az ún. koalíciós időszak 4. Háttérbeszorításának évtizedei: az 50'-es évektől a rendszerváltásig 5. Újbóli politikai szerepvállalásai országgyűlési képviselőként, pártvezetőként és a Magyar Országgyűlés alelnökeként Az itt vázolt életpálya első szakaszához öt állag forrásai tartoznak, azzal a megjegyzéssel, hogy zömük időhatára némileg érinti a 40'-es évek utolsó szakaszát. Az első idetartozó forrás-együttes, a C. állag az egyedüli, amely csak 1945 előtti dokumentumokat tartalmaz. Ide a Baranyából kiinduló, majd országosan is elterjedt Arany és Ezüstkalászos Gazdamozgalmak szervezésének dokumentumai tartoznak. Az 1937-ben kezdődő Kalászos Gazdamozgalom a Független Kisgazdapárt támogatását élvezte, de lényegében tőle független, politikamentes tudott maradni. Vörös Vince nemcsak Baranyában, de a szomszédos régiókban, az Alföldön, sőt 1941-től Erdélyben is próbálta szervezeti keretekbe tömöríteni a kisgazdákat.