Márfi Attila (szerk.): Vörös Vince irathagyatéka a Baranya Megyei Levéltárban - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 3. (Pécs, 2009)
A SZEMÉLYI HAGYATÉK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE, RENDEZÉSE, AZ ISMERTETŐ LELTÁR SZERKEZETE, A DOKUMENTUMOK FORRÁSÉRTÉKE
A nyolc sorozatból álló állag tételei 1937-től 1941-ig erről a folyamatról nagyon gazdag, sokrétű ismereteket adó dokumentumokat őriznek. Az alapszabályok, szervezeti és működési jegyzőkönyvek mellett különösen értékes az egyéni gazdákkal, tag és társszervezetekkel, intézményvezetőkkel, politikusokkal és községi elöljárókkal folytatott levelezés. Ez a forráscsoport számos, eddig kevéssé ismert részletet villant fel a korabeli Magyarország parasztságának, sorsából, megélhetési gondjaiból. Némelyik panaszos, vagy tényfeltáró levél szociológiaszintű mélységben ábrázolja a parasztsorsot. A következő D. állag csaknem ugyanilyen terjedelemben, de már hosszabb időszakot felölve, a parasztság sorsát markánsabban képviselő Magyar Parasztszövetség, és benne Vörös Vince működésének forrásait tartalmazza. A Kalászos Mozgalmakat felváltó újabb kisgazda szerveződésről rendkívül sokoldalú, az MPSZ fejlődési szakaszait, válságait is feltáró dokumentumok maradtak fenn. Különösen érvényes ez az első két tétel forrásaira, amelyek az 1942-es megalakulás körülményeit, az MPSZ akkori főtitkára, Kovács Béla őszinte, tényfeltáró és kritikus észrevételeit, s az MPSZ szakosztályai működésének dokumentumait taglalják. Szintén fontos forráscsoport az a d. tétel, amely az 1944 márciusától üldözött és háttérbe szorított MPSZ vezetőinek leveleit tartalmazza, s melyeket Vörös Vince Lengyelországban, katonai állomáshelyén kapott kézhez. A mozgalom 1945 utáni újjáéledéséről főleg a g. tétel dokumentumai figyelemreméltóak, amelyek az 1947. évi, rendkívül mozgalmas szervezeti működés okiratait vonultatják fel. Itt találhatók azok a dokumentumok is, amelyek az úgynevezett köztársaság elleni koncepciós összeesküvési per Vörös Vincével kapcsolatos vádjait tartalmazzák. A következő h. tétel pedig az erősödő kommunista diktatúrának ellenállni nem tudó MPSZ feloszlatásának dokumentumait fogja össze. Míg az állag utolsó sorozatának egyetlen fennmaradt dokumentuma a rendszerváltáskor, 1989-ben újjáalakult MPSZ alapszabályait tartalmazza. A 40'-es években elvállalt közéleti szerepkörök mellett, sőt ezekkel párhuzamosan mindvégig, amíg lehetősége volt rá, fenntartotta kapcsolatait a különböző, főleg kisgazda újságokkal és szerkesztőségekkel. A két kisgazda szerveződés (Kalászos Mozgalmak, Magyar Parasztszövetség) aktuális kérdéseiről, megoldási javaslatokról tett közzé ezekben a lapokban írásokat. Más társadalmi problémák is érzékenyen érintették, s ez a napi és hetilapokkal tartott kapcsolatait dokumentáló levelekből is kiderül. Az itt közölt források főként a „Szabad Szó" c. újsággal, a szerkesztőbizottsággal és Szabó Pállal, a korszak egyik jeles népi írójával, neves kisgazda, később parasztpárti publicistával folytatott levelezéseket, s azok mellékleteit (szerződések, meghívók, megbízások, röpiratok, felhívások stb.) tartalmazzák. Ide lettek sorolva (b. tétel) azok a Vörös Vince által utólag írt visszaemlékezések is, amelyek konkrétan a „Szabad Szó" c újsággal, a szerkesztőbizottsággal, egyes jeles tagjaival, így Szabó Pállal voltak kapcsolatosak. Különösen azok a visszaemlékezések méltóak a figyelemre, amelyek politikai és egyéb elvi állásfoglalások során keletkezett konfliktusokat összegeznek, a parasztlapok egymásközti rivalizálását is felidézve. Szabó Pálról egyébként, akihez sok szál kötötte, szinte mindegyik memoárjában megemlékezik, sőt alakja később, más forráscsoportokban is felbukkan. Az állag utolsó sorozatában, pedig Vörös Vince
