Rozs András (szerk.): A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. (Pécs, 2005)
BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS A KOALÍCIÓS KORSZAK KEZDETÉTŐL A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSÉIG 1944-1948
városának, ahonnan azonban nem kapott dughagymából ellentételezést. Dr. Boros István főispán, majd a főispáni székben őt követő dr. Kertész Endre feladata volt a közmunkák irányításán, a közellátás megszervezésén túl az élelmiszer-beszolgáltatások biztosítása. Baranya megye nem tudta teljesíteni a Vörös Hadsereg és a SZEB számára a beszolgáltatási tételeket, 600 vagon kukoricával adós maradt. Dr. Kertész főispán közbenjárására a szovjet katonai parancsnok elengedte az adósság lerovását. A pécsi közellátási biztosoknak sikerült a város számára havi 30 vagon lisztmennyiséget is biztosítaniuk, mivel a malomtulajdonosokkal előnyös szerződést kötöttek. A nemzeti bizottság tagjai felvetették, hogy Pécset mint ipari várost a kormány felmentette a beszolgáltatások alól, dr. Kertész szerint ez a Pécs határában intenzív gazdálkodást űzőket nem mentesítette. Amikor a Baloldali Blokk pártjai támadást indítottak a kisgazdapárti főispánok ellen, dr. Kertész Endre felajánlotta lemondását, de a rossz élelmiszerellátás miatt fellépő munkásküldöttségek azt nem fogadták el. Dr. Kertész főispán a B-listára került tisztviselők számára ingyenes kertészeti oktatást ajánlott fel. A Pécsett 1947. május 31-én megalakult hároméves terv-bizottságról dr. Kertész megállapította, hogy az egyetlen helyes kivezető út a gazdasági válságból a kötött gazdálkodás, mely az iparcikkekre is kiterjed. Az 1945 januárjában felállított pécsi igazoló bizottságok a közalkalmazottak közül csak alig 1-2%-ot illettek elmarasztaló ítélettel. Dr. Kertész közbenjárt a kiváló közigazgatási szakemberek, így közellátási kormánybiztos-helyettese, dr. Kolta János B-listára kerülése ellen. A németek kitelepítésével kapcsolatban dr. Kertész főispán úgy foglalt állást, hogy csak az egyéni bűnösök bűnhődjenek, az ártatlanok nem, tehát lényegében a főispán elutasította a kollektív bűnösség elvét. 58 A szociáldemokrata dr. Schuller Zoltán képviselő határozottan helytelenítette ezt az elvet és a törvényhatósági bizottság ülésein a baranyai, pécsi németség kitelepítése ellen foglalt állást. 59 Az 1947. évi választások után a koalíciós kormány úgy döntött, hogy Pécsnek és Baranyának kommunista főispánja lesz. Ekkor választották meg az MKP tagját, a Nyugatról a háború után Magyarországra hazatért dr. Gyetvai Jánost Baranya megye és Pécs város főispánjának. Dr. Gyetvai 1947. november 7-től 1949 februárjáig töltötte be Baranya megye és Pécs város főispánjának tisztét, úgy, hogy hű végrehajtója volt az MKP központi vezetősége direktíváinak, főispáni jelentéseiből kitetszik, hogy a főispánt az MKP ideológiájának és politikai akaratának való feltétlen megfelelés törekvése irányította. Őt Bors Antal „bányász főispán" követte 1949 augusztusáig, majd Bobánovics Antal volt az utolsó Baranya megyei főispán 1950 áprilisáig, a tanácsrendszer létrejöttéig. 60 Pécs város polgármesterének tisztét a szovjet hadsereg bejövetelének másnapjától a város két világháború közötti korszakának neves szociálpolitikus szakembere, a „Pécsi Norma" megteremtője, dr. Esztergár Lajos töltötte be, egészen 1945 júniusának közepéig. Esztergár polgármester próbált alkalmazkodni az új hatalmi helyzethez, igyekezett együttműködni a megszálló hatóságokkal, részt vett a Baranya vármegyei és Pécs városi Nemzeti Bizottság ülésein, a város érdekeinek megfelelően befolyásolta a bizottság döntéseit. A polgármesternek jelentős szerepe volt a háború utáni városi közigazgatás beindításában, a városi közellátás és újjáépítés megszervezésében. Pécs város törvényhatósági bizottságában a koalíciós pártok delegáltjaik révén részesültek a döntéshozó hatalomban. A város
