Rozs András (szerk.): A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. (Pécs, 2005)

BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS A KOALÍCIÓS KORSZAK KEZDETÉTŐL A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSÉIG 1944-1948

vezetésében meghatározó szerepe volt Tolnai Józsefnek, a nagy politikai tapasztalattal rendelkező szociáldemokrata képviselőnek. Mellette a kisgazda Perr Viktor és a kommunista dr. Tamás György polgármester-helyettes fejtette ki legtöbbször pártja képviseletében nézeteit a pécsi törvényhatósági bizottság ülésein. Dr. Esztergár polgármestert 1945 tavaszán népbíróság elé állították „népellenes és háborús bűnök" vádjával, elsősorban a pécsi zsidó gettó felállítása idején tanúsított magatartása miatt.

61 A köztiszteletben álló polgármester a kommunisták irányította pécsi sajtó támadásainak kereszttüzébe került, és bár a népbírósági perben felmentették, a polgármesteri tisztet fel kellett mondania. 1945. június 15-től 1948. február 23-ig Tolnai József irányította Pécs városát polgármesterként. Tolnai polgármester nagy szakértelemmel vezette a városi közigazgatást, bár szinte egész hivatali ideje alatt ki volt téve a kommunista törvényhatósági tagok, illetve az MKP Pécs városi szervezete támadásainak. Utóbbi élén az MKP városi bizottságának titkára, Ilku Pál állott. A baloldali támadások fokozódásakor, a két munkáspárt egyesülésének előestéjén Tolnai jobbnak látta, ha lemond a polgármesteri tisztségről, a városi törvényhatósági bizottság 1948. február 23-i ülésén nyugdíjazását kérte és elbúcsúzotta a törvényhatóság tagjaitól, valamint Pécs város lakosságától. Utódai a polgármesteri tisztségben kommunista képviselők voltak, előbb dr. Tamás György, majd 1948 májusától 1950 augusztusáig, a Pécs városi tanács megalakulásáig Krancz Pál Baranya megyei MKP-vezető.

62 JEGYZETEK 1 Kovács Béla kisgazdapárti politikus 1908-ban a Baranya megyei Patacson született. Patacs 1930. január 1-én egyesült több Pécs környéki községgel Mecsekalja néven. In: Fáncsy József: Baranya megye községeinek anyakönyvi és közigazgatási beosztása 1895-1975. Pécs, 1976. 123. p. 2 Vargha Dezső": Az államigazgatás és a munkáspártok archontológiája Baranyában és Pécsett (1944-1956). In: Változó Baranya. Tanulmányok a megye történetéből 1945-1985. Szerk.: Antal Gyula és Sándor László. Pécs, 1985. 122-123. p. A SZEB hivatala Pécsett a Mária u. 3. számú házban volt, itt kapott helyet a szovjet katonai ügyészség is. A pécsi szovjet városparancsnokság a Megye u. 7 szám alatti épületben székelt, valamint a Megye utca és a Megye-köz környező házaiban. 3 Füzes Miklós: Modern rabszolgaság. „Malenykij robot". Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban. Pécs, 1990. 1-52. p. 4 Gróf Teleki Géza 1944 decemberében még párton kívüli, 1945. április 9-én lett a Polgári Demokrata Párt elnöke. Izsák Lajos: Polgári pártok és programjaik Magyarországon 1944-1956. (Pécs), 1994. 30. p. 5 Vargha, i. m. 122. p. 6 Az Ideiglenes Kormány 529/1945. M. E. számú rendeletével a „fasiszta pártok és egyesületek, valamint katonai jellegű szervezetek"-et feloszlatták. 7 Rozs András: Jobboldali egyetemi mozgalmak a Dél-Dunántúlon. In: Régiónk és Tolna megye a két világháború között. IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. Szerk. Dr. Dobos Gyula. Kiadta: Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára. (Szekszárd), 2004. 45-58. p. 8 Fehér István: A soknemzetiségű Baranya a 20. században. Pécs, 1996. 123, 138139. p. 9 Volksbund der Deutschen in Ungarn (Magyarországi Németek Népi Szövetsége) 10 Fehér István: Az MKP szerepe a koalíciós időszak politikai mozgalmaiban. In: Változó Baranya. Tanulmányok a megye történetéből 1945-1985. Szerk. Antal Gyula és Sándor László. Pécs, 1985. 47—56. p. — 25 —