Rozs András (szerk.): A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. (Pécs, 2005)

BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS A KOALÍCIÓS KORSZAK KEZDETÉTŐL A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSÉIG 1944-1948

el az utókor.

33 A „köztársaság ellenes összeesküvés" kommunista felgöngyölítése során több MKP-akció irányult a Független Kisgazda Párt ellen. A kisgazdapárt bázisának számító Baranya megyei és Pécs városi helyi szervezetek ellenében harcot hirdetett a kommunista párt. Ilku Pál, az MKP Pécs városi titkára 1947 januárjában így nyilatkozott: „Olyan irányba kell vinni az eseményeket, hogy a pécsi kisgazdapárt vezetőségét lehetetlenné tegyük!" Az Új Dunántúl cikke indította a frontális támadást, majd a kisgazdapártba beépített kommunisták kikezdték a pécsi „jobboldali" vezetőket, Perr Viktort és Széchey Bélát. Végül a baloldal elérte, hogy Perr Viktort eltávolítsák Pécsről, és a pécsi kisgazda pártszervezetben válságot idézzenek elő.

34 Az FKgP maga mellé állította, polgári tagozatába léptette a pécsi keresztény pedagógusok, hivatalnokok, a katolikus papok és tanítók, a kispolgárok nagy részét. Bár a paraszti szárny továbbra is domináns maradt a párton belül, a baranyai kisgazda vezetők - Nagy Ferenc, Kovács Béla, Vörös Vince (a Parasztszövetséggel maga mögött) - jóvoltából, ugyanakkor a városi-polgári szárny - Czirják Antal és Perr Viktor, valamint dr. Kertész Endre révén — is részt vett a kisgazda véleményalkotásban és döntéshozatalban. Nikolits Mihály, Perr Viktor és a városi szárny tevékenységét az MKP és szövetségesei (SZDP, NPP) túlságosan jobboldalinak, reakciósnak minősítették. A baloldali pártok elérték, hogy Nikolits Mihályt kizárják a nemzeti bizottságból és bíróság elé állítsák. A Baloldali Blokk 1946-47 évi offenzívája előtt a kisgazdapárt Tildy Zoltán és Nagy Ferenc vezette óvatos, konszenzusra törekvő szárnya meghátrált, Kovács Béla szovjet elrablása (1947. február 25.) után hallgattak a kisgazda képviselők.

35 Dr. Kertész Endre 1945 decemberétől vállalta Nagy Ferenc kormányfő kérésére a Baranya megyei főispánságot, igyekezett mérsékelt, a baloldallal nem ujjat húzó politikát folytatni, mégis szó nélkül kellett végignéznie barátja, Kovács Béla elhurcolását, Nagy Ferenc miniszterelnök lemondásakor, és az FKgP-én belüli elítélésekor pedig hallgatni kényszerült.

36 Dr. Kertész Endre 1947. november 14-től a kisgazdapárt Pécs városi szervezete elnökeként harcolt a polgári értékek védelméért 1948 júliusáig, amikor azonban az egyházi iskolák államosítását nem volt hajlandó helyeselni, még az akkori pécsi MDP-titkár, Aczél György felszólítása és Dobi István kisgazda-pártfőtitkár javaslata ellenére sem, ezért a kommunistabarát kisgazda vezetés lemondatta funkciójáról 1948. július 7-én. Ettől kezdve dr. Kertész Endre ügyvédként tevékenykedett, politikai, népbírósági ügyekben védte az igaztalanul megvádolt nemzeti demokrata polgárokat, parasztokat, munkásokat.

37 Az MKP Baranya megyei szervezetei pártpropagandájukban éles hangon felléptek a koalíciós pártok ellenzékeként megalakult „Sulyok-párt" azaz a Sulyok Dezső vezette Magyar Szabadság Párt politikája ellen. A következetes parlamentarizmust, a külpolitikában semlegességet hirdető, polgári, keresztény szellemiségű Magyar Szabadság Párt (Sulyok-párt)

38 Pécsett is alapított szervezetet 1946 áprilisában, s a kezdetben 240 nyilvántartott taggal rendelkező politikai csoport itt is valódi ellenzéki és nyíltan kommunista-ellenes politikát folytatott.

39 A Szabadság Párt több mint egy esztendeig működött Pécsett.

40 A kisgazdapárt szétesése nyomán alakult ellenzéki pártoknak Pécsett és Baranya megyében is volt bázisuk. A Magyar Függetlenségi Párt (Pfeiffer-párt), a Független Magyar Demokrata Párt (Balogh páter pártja), valamint a Demokrata Néppárt (Barankovics-párt)

41 is alakítottak szervezetet a baranyai megyeszék— 18 —