Rozs András (szerk.): A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. (Pécs, 2005)

BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS A KOALÍCIÓS KORSZAK KEZDETÉTŐL A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSÉIG 1944-1948

helyen, e pártok indítottak jelölteket is az 1947. évi választásokon.

42 A városi MKP-szervezet nehezményezte, hogy a pécsi egyházi iskolák ifjúsága a Barankouics-pártnak dolgozott, valamint valóságos rettegéssel töltötte el a pécsi kommunistákat az a tudat, hogy régi volt kisgazda ellenfelük, Perr Viktor is jelöltette magát a Demokrata Néppárt színeiben, és e pártot támogatta.

43 A Barankovicspárt még a választások után, 1947 végén, 1948 tavaszán is szervezkedett Pécsett és Baranya megye községeiben, így a mohácsi járásban, valamint a Dráva menti falvakban.

44 Az SZDP-ből a Magyar Radikális Pártba átlépett Peyer Károly pécsi jelölést is elfogadott az 1947 évi nemzetgyűlési választásokra.

45 A polgári ellenzéki pártok nagy politikai nyomásnak voltak kitéve a Baloldali Blokk, elsősorban az MKP részéről. A kommunista irányítás alatt működő rendőrség pedig a nyílt erőszak módszereihez nyúlt a vezetői által nemes egyszerűséggel fasisztának nyilvánított ellenzéki pártok, mindenek előtt a Szabadság Párt ellen. 1947-ben Pellérden a Szabadság Párt pécsi vezetője által tartott gyűlést a rendőrség félbeszakította, a Szabadság Párt vezetőjét, Varga Józsefet egy társával együtt letartóztatta és átadta az Államvédelmi Osztálynak.

46 Az MKP pártpropagandája, agitációja mellett a kezében lévő sajtót is az ellenzék megsemmisítésére használta fel.

47 A szalámi-taktika következő áldozata a másik koalíciós testvérpárt, a Szociáldemokrata Párt volt. Az MKP Pécs városi II. konferenciáján, 1947. március 8-án a kommunisták felléptek a szociáldemokrata lap, a Dunántúli Népszava főszerkesztője, Záhonyi Aladár ellen, aki szerintük a két munkáspárt együttműködését akadályozza. A kommunisták fokozták a támadást a Nemzeti Parasztpárt ellen is, mert attól tartottak, hogy a két parasztpárt közeledik egymáshoz. Pécsett Krancz Pál MKP-titkár megvádolta Baráti József'NPP megyei titkárt azzal, hogy szerinte Baráti reakciós erőket akar bevinni pártjába és egyébként is nyilas múltja van.

48 AZ 1947. ÉVI VÁLASZTÁSOK BARANYA MEGYEI EREDMÉNYEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Az 1947. évi nemzetgyűlési választások előtt a Baloldali Blokk pártjai a hároméves terv célkitűzéseit tették meg választási programjukul, jelentős beruházásokat ígértek. A választójogot szűkítették, sem a kitelepítendő németek, sem a betelepült felvidékiek nem szavazhattak. A kommunisták elérték, hogy parlamenti ellenfelük, a Szabadság Párt 1947. július 21-én feloszlatta magát.

49 Pécshez ekkor csatolták hozzá Mecsekszabolcsot, ezáltal az MKP, az SZDP és az FKgP szavazatai nőttek. Az 1947. augusztus 31-én tartott nemzetgyűlési választásokon Baranya megyében az ellenzéki Demokrata Néppárt nyert, mégpedig úgy, hogy majdnem még egyszer annyi szavazatot szerzett, mint legfőbb riválisa, a minden propagandaeszközt bevetett Magyar Kommunista Párt. A további megyei sorrend a következő volt: SZDP, FKgP, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Függetlenségi Párt, Magyar Radikális Párt, Polgári Demokrata Párt, Független Magyar Demokrata Párt. A „kék cédulás" kommunista választási csalások ellenére a keresztény és nemzeti irányultságú pártok - a Barankovics- és a Pfeiffer-párt - Baranyában is jelentős választási eredményeket értek el. Az ellenzéki pártok összaránya 45% lett a — 19 —