Rozs András (szerk.): A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. (Pécs, 2005)
BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS A KOALÍCIÓS KORSZAK KEZDETÉTŐL A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSÉIG 1944-1948
Nemzeti Parasztpárt (kezdetben a Szociáldemokrata Párt is) a kollektív bűnösség elvét vallották és egyértelműen a németek kitelepítése mellett foglaltak állást. Fó'ként az MKP és az NPP támogatta minden eszközzel az új telepes gazdákat, akkor is, ha közülük többen visszaéltek kedvezményezett helyzetükkel. A kisgazdapárt csak érdemi differenciálással támogatta a németek kitelepítését célzó törekvéseket. Mentesíteni javasolta mindazokat, akik nem voltak elmarasztalhatok a háborús és népellenes jogszabályok alapján. Emiatt az MKP és az NPP németpártolással, a reakciós elemek mentésével vádolta a kisgazdapártot. A nagyszámú német nemzetiségű tagsággal rendelkező Szociáldemokrata Párt egyes reprezentánsai is többször felléptek a jogtalanul kitelepített németek védelmében. (Vagyis a Szociáldemokrata Párt megoszlott a telepítések kérdésében). A kitelepítés politikai kérdéssé vált a pártok taglétszámát, potenciális szavazatarányát illetően is. A mintegy 40 ezer zömmel alföldi volt nincstelen telepes ugyanis az MKP és az NPP sorait erősítette, míg az 50 ezer Németországba kitelepített német nemzetiségű volt baranyai lakos a kisgazdapárt és az SZDP tagságát ritkította. 30 Az első „szabad" nemzetgyűlési választások 1945 novemberében Baranya megyében és Pécs városában is az országoshoz hasonló eredményeket hoztak, némi különbségekkel. Pécsett is a kisgazdák szerezték meg a legtöbb szavazatot, de kevesebbet, mint országosan. Ennek az lehetett az oka, hogy Pécs polgárságának, kispolgárainak és munkásainak nagyobb része a Szociáldemokrata Pártot választotta, meghaladva az országos arányt. A nagyszámú ipari munkás és bányász lakosság szavazatai révén az MKP Pécsett jobb eredményt ért el, mint az országban. Ugyanakkor a Nemzeti Parasztpárt Pécsett jóval gyengébben szerepelt, mint országosan. A PDP Pécsett is minimális szavazatot kapott. Baranya megyében az FKgP több szavazatot kapott, mint az országos átlag, köszönhetően annak, hogy a megye a kisgazdapárt egyik országos bázisa volt. Az SZDP, az MKP, a Nemzeti Parasztpárt, valamint a PDP baranyai szavazataránya gyengébb volt az országos átlagnál. 31 A kommunista pártot nem törte le a választási vereség, az eredményből azt a következtetést vonta le, hogy egyrészt fokozni kell a pártpropagandát az értelmiség, a középparasztok, a kispolgárok, a nők köreiben, másrészt a választásokon győztes kisgazdapártot nem szabad a rájuk adott szavazatszámoknak megfelelő hatalmi helyzetbe engedni. A kommunisták a kezükben tartott hatalmi kulcspozíciók (belügy, politikai rendőrség) és a mögöttük álló SZEB-politika és a szovjet hadsereg hatalmának tudatában fokozták politikai aktivitásukat. 1946-ban megalakították a Baloldali Blokkot. Pécsett, 1946. március 10-én, a Széchenyi téren tömegtüntetést szerveztek, melyen 20 ezer ember vett részt. 32 Az MKP és a vele tartó baloldali pártok (SZDP, NPP) a belpolitikai stabilizációt szorgalmazták, felléptek a földreform védelmében, az új pénz, a forint bevezetéséért és a társadalmi-gazdasági rendteremtés érdekében, olykor drasztikus intézkedéseket hozva. A kommunisták megkezdték falujáró politikai propaganda-akcióikat: a Baranya megyei falvakból hibás ekét, boronát, szekeret, templomi harangot hoztak be javításra Pécsre, az üzemekbe, majd visszaszállították a kijavított termékeket. A Magyar Kommunista Párt 1946-47-től tudatosan törekedett a politikai egyeduralom megszerzésére. E célból elindította az „útitárs" pártok ellen azt az akció-sorozatát, mely a pártoknak a politikai döntésekből történő fokozatos kiszorítását célozta meg, s melyet „szalámi-taktikának (-politikának)" nevezett — 17 —