Rozs András (szerk.): A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. (Pécs, 2005)

BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS A KOALÍCIÓS KORSZAK KEZDETÉTŐL A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSÉIG 1944-1948

népi értelmiségi író, Várkonyi Nándor és a református lelkész, dr. Kanyar József. A népi értelmiség a magyar szegényparasztság politikai emancipációja és földhöz juttatása iránti törekvéseit a baloldalon, az MKP melletti elkötelezettséggel akarta érvényesíteni, e törekvése közben mindinkább a kommunista párt szatellit pártja lett.

26 A pártok között többféle koalíciós szervezkedés bontakozott ki. A két munkáspárt közötti közeledést az MKP propagálta, törekedve az SZDP baloldalának a politikai középró'l történő leválasztására. Az MKP és az SZDP pécsi-baranyai szervezetei már 1945. január 31-én kötöttek egy pártközi megállapodást a „káros baloldali" nézetek, valamint a „reakció elleni harc"-ra, majd 1945 május 27-én nagygyűléseken demonstrálták a két párt együttműködési szándékát. A 20 ezer résztvevővel lezajlott nagyszabású pécsi rendezvényen részt vett Rákosi Mátyás MKP-főtitkár mellett az SZDP országos vezetősége részéről Szeder Béla, Szakasits Árpád, Jusztus Pál, Valentiny Ágoston. De más koalíciós együttműködési tervek is akadtak. Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt centrumának meghatározó egyénisége már 1945 tavaszán azt javasolta, hogy a kisgazdapárt kössön szövetséget a Szociáldemokrata Párttal és a Nemzeti Parasztpárttal, s a kommunista párt maradjon ellenzékben. Az MKP vezetői erről hallani sem akartak.

27 Az MKP és az SZDP egységpárttá alakításának erőteljes kommunista követelése idején, 1947 végén, 1948 elején több ízben felbukkant a polgári pártok, elsősorban a kisgazdapárt sajtójában az a törekvés, hogy az MKP-SZDP pártszövetség ellensúlyozására hozzák létre a két parasztpárt, az FKgP és a Nemzeti Parasztpárt szövetségét. Az MKP uralta sajtó élesen támadta ezt az elgondolást, amiben az egyre inkább a kriptokommunista Erdei Ferenc irányítása alatt működő parasztpárt sem volt partner. Baranyában is a koalíciós pártok vezényelték a földosztást. Fehér István kutatásai szerint a földigénylő bizottságok 40%-a a kisgazdapárt tagjai közül került ki.

28 A baloldali pártok a földosztó bizottságokban is a paritásra törekedtek, kisgazda fölény esetén gyakran pártharcok léptek fel. Baranya megyében a művelt földterület mintegy harmadát osztották ki. Elkobzásra kerültek a Baranya megyében korábban jelentős földterületekkel rendelkező nagybirtokok, valamint a nagyszámú baranyai német nemzetiségű lakosság Volksbund-tagjainak földjei. Baranya megyében Volksbund-tagoktól kobozták el az összes igénybe vett földterület 18%át, a megye ezzel a kiugró aránnyal egyedül állt az országban. A földreformmal párhuzamosan nagyarányú ki- és betelepítések folytak a megye területén. Baranyába, csakúgy, mint a szomszédos Tolnába igen sok telepes érkezett. 1945-ben Baranya megye 7 községébe 716 bukovinai székely családot telepítettek.

29 Az MKP szervezte a dél-alföldi, Csongrád, Békés megyei agrárproletárok letelepítését Baranya megye németek által lakott községeibe. A telepeseket a vagyonelkobzásra ítélt német lakosság házaiban helyezték el, a német családokat összeköltöztették, vagy pedig a telepes családokkal kellett megosztaniuk lakóházaikat. A régi és új földtulajdonosok között támadt viszályok mögött a pártok egymás közötti ellentétei is meghúzódtak. A régi, többnyire német nemzetiségű gazdákat elsősorban az FKgP pártolta, vele szemben az MKP, a Nemzeti Parasztpárt és ritkábban az SZDP az újgazdák és telepesek támogatói voltak. Az 1946. évi csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény nyomán 1946 és 1948 között megtörtént Baranya megyében is a német lakosság nagy részének kitelepítése. A kommunista párt, a — 16 —