Rozs András (szerk.): A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. (Pécs, 2005)

BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS A KOALÍCIÓS KORSZAK KEZDETÉTŐL A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSÉIG 1944-1948

arányos nemzeti bizottsági - és más néphatalmi szerveken belüli - részvételt. Az MKP az új hatalmi intézmények döntéseiben domináns szerepre törekedett.

21 Az MKP Pécs-Baranyai Szervezetét 1945. április 20-án átszervezték. Az MKP Központi Vezetősége új szervezeti koncepciója szerint több megyére kiterjedő területi szervezeti egységeket hoztak létre. Az MKP Dél-dunántúli Területi Bizottsága Baranya, Somogy és Tolna megye kommunista párttagjait fogta össze egy szervezetbe, pécsi központtal. A szervezetet Pécsi Területi Bizottságnak is nevezték. A Baranya megyei pártigazgatási feladatokat maga a Területi Bizottság látta el. A Pécs városi Titkárság is a Dél-dunántúli Területi Bizottság irányítása alá tartozott (1945. április 20-december 9.). Az MKP dél-dunántúli területi szervének első területi titkára Abelovszky József volt, őt 1945. június 28-án Tömpe István váltotta fel. 1945. december 9-én ismét átszervezték az MKP területi szervezeteit. Ekkor hozták létre az MKP Baranya megyei Bizottságát, mely 1948. május 23-ig működött, Krancz Pál megyei titkár vezetésével, valamint az MKP Pécs városi Bizottságát, mely 1948. május 5-ig létezett e formában, kezdetben Krancz Pál, majd 1946. augusztus 28-tól Ilku Pál titkár irányításával.

22 A Szociáldemokrata Párt pécsi szervezete 1944. november 29-én alakult újjá, szervező munkáját 1945 januárjában kezdte meg erőteljesebben. A párt ekkor már 9 ezer taggal rendelkezett.

23 A szociáldemokraták igen jelentős társadalmi bázissal rendelkeztek Pécsett, a szakmunkások, az üzemek régi szervezett munkásai mellett az iparosok, kereskedők és a baloldali érzelmű értelmiségiek között voltak a pártnak támogatói. 1945-ben keresztény, volt középosztálybeli értelmiségiek, tisztviselők is csatlakoztak az SZDP-hez, akik egy megújult, de polgári demokratikus politika eljövetelében bíztak. Számos német nemzetiségű (származású) munkás, polgár is a Szociáldemokrata Párthoz tartozott. Az SZDP pécsi vezető politikusa Tolnai József a két világháború közti korszakban a Törvényhatósági Bizottság szociáldemokrata képviselője volt, különösen sztrájk-szervezései révén vált ismertté. Politikai és emberi tisztességéhez nem fért kétség. Pécs város polgármestereként becsülettel és szakértelemmel irányította a városi önkormányzat végrehajtó apparátusát 1945. június 15-től 1948. február 23-ig. A kommunisták ún. jobboldali szocdemnek és egyik fő ellenfelüknek - majd ellenségüknek - tartották. Ennek oka az volt, hogy Tolnai ragaszkodott a polgári demokrácia elveihez és intézményeihez, és ellenzett minden diktatórikus megnyilvánulást. Ezért lépett fel mind a nyilasok, mind a kommunisták ellen. Üldözték is őt ezért mindkét politikai szélsőség pártjai.

24 A Polgári Demokrata Párt kevés tagot számlált az országban, így volt ez Baranya megyében is. Elsősorban liberális, a polgári demokrácia intézményrendszerét megvalósítani akaró iparos, kereskedő vállalkozó, értelmiségi alkotta a pártot. A PDP pécsi szervezetét 1945-ben dr. Balassa Miklós és Vörös István alapította. A PDP pécsi szervezete zömmel olyan polgári gondolkodású személyekből tevődött össze, akik a nyugati polgári demokrácia hívei voltak és nem helyeselték a munkásegységet (a két munkáspárt egyesülését), valamint állást foglaltak az államosítások ellen. Elsősorban szerényebb anyagi körülmények között élő iparosok, kereskedők alkották a párt tagságát.

25 A Nemzeti Parasztpárt viszonylag későn, 1945 márciusában szerveződött meg Pécsett. Fő szervezői közé tartozott a nyugat-magyarországi származású, a budapesti népi kollégiumi központból (NEKOSZ) érkezett Győrffy Sándor, a — 15 —