Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - FOGARASSY LÁSZLÓ: A pozsonyi magyar főiskolás egyesületek történetéhez (1937-1945)

az egyesület tagja zsidó fajú vagy részben zsidó százmazású személy. Azonban ezen a címen törölni a két magyar főiskolás egyesületek tagjainak sorából nem volt kit. A MAKK régebbi. 1927-ben benyújtott alapszabályai szerint az lehetett rendes tagja, aki beiratkozott a pozsonyi tudományegyetemre. Az új alapszabályok szerint bármely szlovákiai főiskola magyar nemzetiségű hallgatója beléphetett a körbe. Az új alapszabályok kidolgozásánál megfeledkeztek arról, hogy a tisztikart kiegészítsék a könyvtárossal és a kultúrreferenssel. Ezt a hibát úgy helyesbítették, hogy a következő évben új házszabályokat dolgoztak ki, amelyekben kimondották, hogy a két funkció viselőjét, valamint a sportreferenst és a háznagyot a tisztújító közgyűlés a választmányi tagok közül jelöli ki. Ha pedig lemond a funkciójáról, elveszíti választmányi tagságát is.

15 E házszabályokat egy külön erre a célra összehívott taggyűlés hagyta jóvá. A Prohászka Kör elkésett az alapszabálymódosító közgyűlés összehívásával, de egyúttal időt nyert arra, hogy okuljon a MAKK hibáján, és alapszabályszerűen iktassa a könyvtárost funkcionáriusai közé.

16 A két egyesület sohasem kapott rendőrigazgatósági végzést a módosított alapszabályok jóváhagyásáról, de az elutasításról sem. Mindamellett most már meg merték kockáztatni, hogy tagságra jelentkező keresztény vallású, de félzsidónak számító főiskolásokat fölvegyenek. Egy vezetőségi tag keresztülvitte azt az álláspontját, hogy ha ilyenek engedélyt kaptak, hogy kivételesen beiratkozhassanak egyetemre vagy főiskolára, akkor ez a kivételezés a főiskolásnak egy főiskolás érdekvédelmi szervezetbe való belépésére is vonatkozik. Ismeretlen főiskolások jelentkezését a szlovák állam idejében nagy óvatossággal kezelték. Az 1940 telén lezajlott népszámlálás után nemzetiségi bizonyítványt, vagy a magyar párt megfelelő helyi szervezetének igazolását kérték tőlük, sőt volt egy tisztogatási akció, amikor már fölvett tagoktól kértek költségmegtérítés ellenében magyar nemzetiséget igazoló bizonyítványt. (Ezt a statisztikai hivataltól lehetett kérvényezni.) A gyanúsítottak kettő kivételével igazolták magyar nemzetiségüket, egy, aki találva érezte magát, kilépett, egy másik pedig nem válaszolt, de évek múltán gyermekeit magyar iskolába járatta. Az akció utózöngéje két becsületbírósági eljárás volt. A kapcsolat a szlovák és német diákszervezetekkel alkalmi volt és korrekt. Egy időben meghívás nélkül mutatkozott a MAKK rendezvényein Kovács Antal, a Deutsche Partei egyik funkcionáriusa, akit tapintatosan kinéztek, mire diszkréten abbahagyta a látogatásait. KA. magyar gimnáziumban végzett, a Kiskárpátok Cserkészcsapatnak volt a segédtisztje, szlovák cserkészcsapatba lépett át tiszti rangban, majd rájött, hogy ő bécsi születésű édesanyja révén voltaképpen német, tehát belépett Karmasin pártjába. A vele szemben tanúsított óvatosság nem volt indokolatlan: a pozsonyi rendőrigazgatóság aktái közül előkerültek olyan beadványok, amelyekben a német párt exponensei magyar egyesületeket, sőt egyéneket is denunciáltak. (K.A. neve nincs a feljelentők közt.) 1938 óta először történt meg, éspedig 1942. június 12-én, hogy egy tisztújító közgyűlésre a MAKK tagjainak egy része ellenzéki listát adott be. Egy másik akció szervezője erre visszavonta saját listáját, mert akkor a választmány által köz15

Az alapszabályok szerint volt elnök és alelnök, titkár, jegyző, pénztáros, tíz választmányi tag, öt póttag, két pénztári ellenőr és háromtagú becsületbíróság. 16

A PK.-ban volt az új alapszabályok szerint elnök, titkár, pénztáros, jegyző, könyvtáros, öt választmányi tag, három póttag, pénztári ellenőrök és becsületbíróság.