Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)
településekre utaló nyomokat, 16 de régészeti ásatások híján ezek pontosan nem lokalizálhatok. A helynév-vizsgálatok és a magyar középkorból származó, írásos adatok alapján megállapítható, hogy ebben az időben három falu létezett a környéken. Megyefalva, 17 Egéd (Egyed, Szentegyed) 18 és Szentdomján (Szentkozmadamján). Az utóbbi nevét már csak Megyefa egy lakott, külterületi része, Szentdomjánpuszta, ma Szentdomján utca őrzi, pedig a középkorban plébániás hely volt, s több írott forrás is említi. Egy 1202-es oklevél szerint „Zenthkozmadamyan"-t még Szent István adományozta a fehérvári káptalannak, amely az egész középkoron át bírta, bár a XV. sz.-ban a plébánián összekülönbözött a pécsi püspökkel. 20 Az 1332-1334 közötti pápai tizedjegyzékekben többször is szerepel papja, Jakab. 21 Györffy szerint Egéd 1323-ban a szentlőrinci keresztesek uradalmához tartozott. 22 A harmadik falut, Megyefát csak XVI. sz. közepi adóösszeírások hozzák először. Az 1542-es dicalis conscriptio-ban Bykesd és Megyefalwa a fehérvári káptalan birtoka Zenth Damyannal és több, a völgyben lévő településsel együtt, amelyek a Szent-lstván-i adományhoz tartozhatnak. 23 Egéd ekkor a pécsi székeskáptalan kezén van. 24 Bükkösdön és Megyefán a bírón kívül 16 (utána 6-ra módosítva) adózó portát és 6 szegényt írtak össze. Szentdomjánon 3 porta és 2 szegény, Egeden 4 és 1/2 porta szerepel. 25 Az 1551-es összeírás már jelzi a pusztulást. Migye falwán és Bikesden 2-2 portát hoznak, Zent Damyan már puszta, s Egedről senki sem jelent meg a biztos előtt. 26 A hagyomány szerint innen elköltöztek a lakosok. Szentdomján papját még hozza az 1550-es török defter (?). 27 Megyefa előfordul az 1554-es török adójegyzékben is. 28 Világos, hogy 16 Pesti, 1982, I., 612-621. (No. 122.). 17 Reuter, 1974, 144.; Kiss Attila: Baranya megye X-XI. századi temetői. (Bp., 1981), 15-., Baranya m. kkori. településtörténeti térképlapjainak vázlata (Reuter C. nyomán), 5B lap. 18 Lokalizációja bizonytalan. Csánki, 1894, 481. Ekid-et és 525. Szent-Egyedet is az Almás völgyének felső részére teszi. Horváth J.-Timár, 1972, 121.( No. 486.) Szentegyedet Almamellék közelébe helyezi és megkülönbözteti Egéd-től, amelyet a közölt térképen Megyefától K-re jelöl. Horváth J., 1973, 110. az Almamelléki községhez tartozó Szentegyedpusztára lokalizálja. Ezzel szemben Györffy, 1987, 299. a mai Megyefától DK-re teszi. Pesti, 1982, I., 619., No. 267. tévesen - helyi adatközlőre hivatkozva - azt írja, hogy Szentdomján és Egéd ugyanazon hely két neve. Kiss (lásd 17 j.), 16. (5C térkép) a mai Megyefa határában helyezi el. 19 Csánki, 1894, 526.; Follajtár, 1942, 28.; Kiss (lásd 17 j.), 16. (5C térkép); Pesti, 1982, I. 619., No. 267.; Györffy, 1987, 388. 20 Györffy, 1987, 388. 21 Brüsztle, 1876, 363. Közvetett adat szerint a falunak az Anjou-korban világi (rész?) birtokosa is lehetett (Borsa Iván: Az Antimus család. Turul, 65., 1951-1992 (1992), 3-12. (5., 14-15. j.)). 22 Györffy, 1987, 299.; Hervay F. Levente: Szerzetesházak a középkori Baranyában. Baranya, IV /12. (1991), 39-54. (44.). 23 Györffy, 1987, 388. (Szentkozmadamjánnál). 24 Horváth J.-Timár, 1972, 30., NÓ. 64.; Timár, 1976, 35., No. 129., 37., No. 87. és No. 329. Ezzel szemben Györffy, 1987, 388. uarra. a forrásra hivatkozva a fehérvári káptalan falvai között sorolja fel. 25 Horváth J.-Timár, 1972, 29., No. 62. és No. 63., 30., No. 64., 111., No. 329., 121., No. 484. 26 Uazon. mű, 67. No. 457 , .*No. 458., No. 459.; valamint Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. (Bp., 1990), I. k., 125., No.38., 129., No.123., 131., No.181. és No.183. 27 Bükkösd vizsgálata, 1984 (Bezerédy Gy.), forrását nem közli. Káldy-Nagy, 1960, 24. nem hoz ilyen adatot. 28 Káldy-Nagy, 1960, 24., No.91. 204
