Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - DOBOS GYULA: "Emelt fővel". Élet- és pályakép Perczel Miklósról

A Perczel család általunk forrásanyaggal bizonyítható őse, Hans Perzl a XVI. század derekán került Magyarországra. Tevékenysége összefügg azzal, hogy az önálló magyar állam három részre szakadásával a királyi Magyarország szerepe mind a magyar nemesek, mind a Habsburgok szemében - az örökös tartományok védelme szempontjából - felértékelődött. A XV. században kialakított védelmi rendszer, amely az Al-Dunára támaszkodott, török megszállás alá kerülve elveszítette korábbi szerepét. Egy új, jól védhető, mélységében tagolt rendszer létrehozása mind a birodalom, mind a királyi Magyarország számára létszükségletté vált. Az olasz építőmesterek közreműködésével, lovagvárak, templomok és kastélyok átépítésével, falaik megvastagításával, sikeresen védhető sarokbástyák megépítésével kialakított védővonal - a korábbinál kétszerte hosszabb várrendszer - a török által megszállt területet Zágrábtól félkörben Temesvárig övezte. Hans Perzl az erődítési munkálatokat irányító hadbiztosságnál, majd az udvari könyvelőségnél teljesített futárszolgálatot (Reitdiener). Munkája elismeréseként először u.n. polgárc'ímer használatára kapott oklevelet, majd 1582-ben és 1593ban //. Rudolf császár a címerhasználati jogot megerősítette, és a komáromi várban szolgáló Dénes nevű fivérével együtt a német birodalmi nemesség soraiba emelte.

12 A Perzl fivérekről és utódaikról közel egy évszázadon át nincs használható dokumentum. 1697-ben Perczel Tamás (feltehetően a név módosulása a magyarosabb kiejtés következménye) szolgálatai elismeréseként I. Lipóthoz magyar 1. I. Lipót magyar nemesi címet és címed adományozó levele. 12 Tolna Megyei Levéltár Perczel család iratai (Továbbiakban: TML P cs.) 1/1. Oklevelek 1582. és 1593-as oklevél eredetiben.