Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - DOBOS GYULA: "Emelt fővel". Élet- és pályakép Perczel Miklósról

nemességért folyamodott. A Veszprémben elismert személyiségnek számító kereskedő a kérelmére megkapta a nemesítő és címeradományozó királyi oklevelet.

13 Az a tény, hogy Perczel Tamás felségfolyamodványában említést sem tett ősei birodalmi nemességéről, holott azt honosíthatta volna, mint számosan tették ebben a korban, és erre a király 1687-től országgyűlési jóváhagyás nélkül is jogosult volt, arra utal, nem volt tudomása //. Rudolf császár adományáról. Erre enged következtetni az új címerkép is, amely az 1593-as „oroszlános" címer helyett „medvés" címerállattal készült. ,.em ismeretes, hogy miként szerzett tudomást az elődök nemességéről, de az tény, hogy közel két évtizeddel később Perczel Tamás, Mihály és István nevű testvérével együtt kérte III. Károlytól Rudolf császár által őseinek adományozott német-római birodalmi, illetve a kérelmező Tamásnak 1697-ben adományozott magyar nemesség megerősítését és leszármazottjaikra történő kiterjesztését. A Magyar Kancelláriához benyújtott kérelemhez igazolniuk kellett, hogy Perzl dános az ősük volt. Az 1717-ben kibocsájtott királyi diploma a kérelmet teljesítette és címerállatként az „oroszlános" címer használatát engedélyezte.

14 Perczel Tamás két fia közül József került Tolna megyébe és tekintendő a bonyhádi Perczel nemzetség alapító ősének. Az ellenőrként 1727-ben a Tolna vármegyei számadások felülvizsgálatával megbízott férfiú sikeres munkája elismeréseként hamarosan választott vármegyei aljegyző, majd jegyző lett.

15 Tekintélyét bizonyítja, hogy 1735-től 17 éven keresztül a vármegyei közigazgatás irányítój ,ak, alispánjának választotta a vármegye közgyűlése Közben birtokügyletei eredményeként egyre számottevőbb vagyonhoz jutott. Igazán jelentős birtokossá akkor vált, amikor 1743-ban sógora és apósa közreműködésével 45.000 forintért megvásárolta Schilson János Mihálytól Bonyhád s Fülöpszerdahely felét, Cikó, Szoplak, Csöcske, Eszter, Ófalu, Zsibrik egészét. Számításaink szerint a terület a 14.000 jugerumot meghaladta, mintegy 10.000 kh nagyságú volt. Vásárlása évtizedeken keresztül ellentmondások, perek sorozatához vezetett a vételi előjogra apelláló Somogyi-Kéthely örökösök, az eladó báró fia majd unokája, valamint a Perczelek között. A megvásárolt birtokra Perczel József donatios levelet kapott, és szolgálataiért Mária Terézia ugyanezen oklevelében a Bonyhády előnév használatára jogosította fel.

17 Perczel József nem érte meg a per befejezését, hiszen az halála után közel negyed századig tartott. A birtokvásárlásra felvett hitelek törlesztése, a pereskedés és a nagy gyermekáldás egyaránt a birtokok zsugorodásához vezettek. A második, majd méginkább a harmadik generáció tagjai számára a mindössze néhányszáz holdas birtoktestek már nem biztosították a nívós megélhetést. A vármegyei közigazgatás és a katonai pálya kínált felemelkedési lehetőséget. Ezzel - mivel a gyermekek taníttatására mindig is nagy súlyt helyeztek a családfők - többnyire éltek is az utódok, A harmadik generáció érdekes egyénisége volt Perczel Sándor /., aki katonai területen kereste érvényesülését. A napóleoni háborúk időszaka a katonai karrier 13 U. o. 1697. máj. 27-én kelt oklevél 14 U. o. 1717. jan. 13-án kibocsájtott oklevél. 15 TML Közgyűlési jegyzőkönyvek 1727. (Továbbiakban: Kgy.jkv.) 16 TML Kgy.jkv. 1735. 17 TML R cs. 1/1. (1745. jún. 15.)