Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886

maguk számára politikai és ideológiai tőkét kovácsolni. A Szentpéterváron megjelenő Vjedomoszti napilap 1904. szept. 9-i cikkében szinte sugallja a pánszláv eszmét. Bíztatja és dicséri a tüntető horvátokat, akik évszázados álomból ébredtek fel, majd a küldetéstudatra hívja fel a figyelmet. Mindenekelőtt a katolikus egyház tekintélyét és befolyását kell megszüntetni. Arra biztatta a horvátokat, hogy ne járjanak templomba, ne kereszteltessék meg gyermekeiket, ne temettessék el halottaikat a papokkal mindaddig, amíg Róma le nem mond a latin nyelvű liturgiáról. Egyúttal a cikk írója azt is sejteti, hogy ez csak a harc nyitánya, mert a fellelkesült nép majd nem csak az egyházi, hanem a társadalmi, a gazdasági és a politikai harcra is felkészül. Lehet-e csodálkozni azon, hogy az Obzor hangvétele egyre magyarellenesebb lesz, és teret ad a pánszláv eszméknek. A szlavóniai magyarság körében 1904-től terjesztik a „Néplapot", amelyet lelkes tanítók és papok népszerűsítenek. A lap Magyarországon jelent meg a Földművelődésügyi Minisztérium kiadásában, kifejezetten a parasztság érdeklődésére számítva. Az első évben 300 példányt rendeltek 13 magyar község részére.

66 1905-ben a Julián Egyesület 451 példányt, a Dunántúli Ev. Ref. Püspökséghez tartozó községek pedig 300 Néplapot rendeltek.

67 A Polányi Zoltán által szerkesztett „Szlavóniai Magyar Újság" Eszéken 1909-ben került kiadásra, 2500 példányban jelentették meg. Az előfizetők az újságot az alábbi helyekről rendelték meg: Eszékről 335-en, Zágrábból 20-an, a szlavóniai vidéki előfizetők száma 1438 fő volt, Magyarországról 180-an fizették elő a lapot. A lap tulajdonosa 60 példányt értékesített, 155-öt tiszteletpéldányként küldött a magyarlakta falvakba és további 312 példányt azokba a községekbe, amelyekben a lapot terjeszteni kívánták.

68 A lap népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy az Obzor horvát nyelvű lapot leszámítva a legnagyobb népszerűségnek örvendett és a legtöbb előfizetője volt. A szerkesztő évi 4.800 korona fizetést kapott, a lap pedig a magyar kormánytól 5.000 korona szubvencióban részesült. Polányi nagy újságírói gyakorlattal rendelkezett, a korábbi években a Bukaresti Magyar Újságot szerkesztette. Tartózkodott a magyarországi napilapokra oly jellemző szélsőséges megnyilvánulásoktól. Tudta, hogy idegen környezetben ezzel csak kárt okozna, és sajtótámadásoknak is kitenné magát. A lap hangvételét a higgadtság jellemezte, pótolhatatlan információkat juttatott el még a legeldugottabb pusztákba is. A magyarok hasznos kulturális és gazdasági információkat ismerhettek meg. Tartózkodott a politikai polémiáktól, és nem követte a horvát sajtó harsány és nyílt nacionalizmusát. Hogy mennyi volt ebből a taktika, annak megállapítására nem vállalkozunk. Polányi Zoltán 1913-ban a miniszterelnöknek megküldött „emlékiratából" megismerhetjük a szerkesztő politikai nézeteit is, amely szinkronban volt a magyar kormányzati szervek törekvéseivel.

69 Aligha véletlen, hogy a szerkesztői állást - amely bizalmi állásnak tekinthető - éppen ő kapta meg. Polányi abból a tényből indult ki, hogy a kisebbségben élő magyarság nemzeti gondozását nemcsak a sajtóval, hanem egyéb eszközökkel is támogatni kell. Harcot kell indítani a választójogért, mivel annak hiányában a magyarok a társországokban politikailag jelentéktelen szerepet játszanak. Valóban, csak néhány százalékuk rendelkezett választójoggal, mert miként azt a ko66 OL K-26-1908-XVI. 1234-742. cs. 67 U. o. 68 OL K-26-1909-XVI. 371. 69 OL K-26-1913-XVI. 2584.