Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886

Év Julián iskolák száma Beiratkozottak száma Tanítók száma 1906 23 2241 1908 38 4629 65 1911 40 5371 82 1912 46 6332 102 1913 59 6671 116 Fél évtized alatt a Julián iskolák és a beiratkozott tanulók száma majdnem megháromszorozódott, miközben kétszer annyi tanítót alkalmaztak. Az eredménnyel azonban egyik fél sem volt elégedett, a magyarok az igényekhez képest kévéseitek, a horvátok pedig sokallták, és minden eszközt igénybe vettek a magyar tannyelvű iskolák felszámolása érdekében. Horvát-Szlavonország különböző vidékeiről számos panasz érkezett, amelyben jelezték „a kérelmezett magyar iskolák ellen... aknamunka van folyamatban, amelyet a leghatározottabban el kell ítélni".

39 A Julián Egyesület a magyarosítás vádját azzal utasította el, hogy iskoláiba horvát vagy szerb tanulókat nem vesz fel, és így már eleve kizárja a magyarosítás lehetőségét. Ugyanakkor a horvát-szlavón közigazgatási hatóságokat arra kérte, hogy a magyarosítás elleni védekezés örve alatt a társországokban élő magyarokat ne nyomják el, az egyházakban, az iskolákban és községekben a horvát, a szerb, a német és egyéb nemzetiségiekkel ugyanazon elbánásban részesüljön ós ugyanazokat a jogokat élvezze. Ha a Julián Egyesület által alapított és támogatott iskolákról szóló 1906/7. és 1908/9. évi adatait összevetjük, akkor abból kitűnik, hogy az egyesület is megszegte az egyezményt, mert az iskolákba - igaz, hogy nem jelentős számban horvát és szerb tanulók is felvételt nyertek. Az egyesület azzal védekezett, hogy ezekben a községekben nem lévén más iskola, kivételesen horvát és szerb tanulókat is beiskoláztak.

40 (1-2. sz. táblázat.) így akarva akaratlanul olajat öntöttek a tűzre, amelynek lángralobbantásában a nacionalista erők oly buzgón mesterkedtek. A horvátok és a szerbek jogos sérelmei mellett azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az iskolák, templomok elleni atrocitások már a Julián iskolák alapítása előtt is napirenden voltak. Antal Gábor a Dunántúli Ev. Ref. Egyház püspöke már 1904-ben ezekre a jelenségekre felhívta a figyelmet.

41 A govedjepoljei .ráczok (szerbek) március 21-ére virradóra megtámadták a magyarok lakásait, belövöldöztek, az ablakokat beverték, a kerítéseket szétrombolták s egy polgárt,'ki a zajongókat e tettük káros következményére figyelmeztette, összevertek. A daruvári szolgabíró azonban az ügyet nem vizsgálta ki, mondván, hogy ez csak „gyermekcsíny", és ilyen események Zágrábban is előfordulnak. A gáji vásáron is erőszakoskodtak a ráczok. A magyar kocsmáros ablakát beverték, családjával együtt ütlegelték és a segítségére siető magyarok közül többet megvertek, illetve lövés által megsebesítettek. 39 OL.K-26-1908.-XVI. 258. 370. p. 40 OL K-26-1909.-XVI. 64. 792. cs. 29-30. p. Elnöki jelentés a Horvát-Szlavonországokban élő magyarság nemzeti gondozására alakult Julián Egyesület 1906-1907., valamint 1908. és 1909. évi működéséről. 41 OL K-26-1909. XVI. 116. 498-499. p.