Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886

A régi értékek számbavétele, a fenyegető árnyak jelentkezése Idején szívet melenget ez a szlavóniai csoda. 1870-ben a kórógyi gyülekezet 180 tagját ragadta el a kolera, utána 3 éven át egy szem gabonát sem termett a határ, kiszáradt a legelő, a rét... Szenvedés, nyomor, fájdalom gyötörte az embereket, de elkeseredés helyett templomot építettek „...az őket oly régóta sújtó Isten tiszteletére".

54 Az 1817-1886 közötti idő - amelyről két kiváló püspök és sok derék lelkész segítségével szedegettem össze adataimat - a mind brutálisabban kibontakozó cívilizációváltás időszaka a keleti Dráva-völgyön. A falvak külső képe, a templomok és lakások belseje megváltozik, elhagyják az ősi fehér ruhát az emberek, de közben elsorvad és a gazdasági lehetőségek függvényében széttöredezik a korábban egységes magyar folklór A folyamat egészét először Szász Károly dunamelléki püspök tudta áttekinteni a két baranyai egyházmegyében. A Dunamelléki Egyházkerület 1887. június 4-i közgyűlése számára készített jelentésében

55 elismerte a meglátogatott gyülekezetekben tapasztalt „tényleges áldozatok hosszú sorát", és lehetetlennek tartotta, hogy „...ily buzgó és vallásos nép a közte lábra kapott erkölcsi fekélyeknek is ellent ne állhasson". Ebben a jelentésben is erőteljesen hangsúlyozta azonban az iskolák elmaradottságát,

5 és különösen keserűen nyilatkozott azok tanítóiról.

57 Szász Károly egy évszázaddal ezelőtt is tudta már, hogy az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek lassú javulása a tanulólétszám drasztikus csökkenése mellett nem állíthatja meg a református gyülekezetek elöregedését és pusztulását A „fenyegető árnyak" ismerete nem engedte, hogy a szokott jelentéssel zárja le a baranyai látogatásait, hanem arra ösztönözte, hogy erkölcsi vonatkozású meglátásait „Népünk és társadalmunk némely uralkodó bűnéről" címen összegezze a kor legolvasottabb protestáns lapjának hasábjain.

58 A kitűnő moralistát is megdöbbentette a valóság, a kapitalista „haladás" erkölcsi ára: a nagyobb és kisebb közösségek atomizálódása, az ősi értékek pusztulása, az italozás, fényűzés, kártya és az új életszínvonalat biztosító „magzatvesztés" térhódítása. 54 PREIL (Bp) 1873. 1493-1494. -Követték őket 1878-ban a szentlászlóiak, de nagyszerű vállalkozásukról csak az egyetlen mondatot közölte a lelkész. 55 PREIL, 1887. június 12. 24. szám, 738-748. 56 iskoláinkban még most is sok a hiány s azok nagy része a kor követelményeinek és a tör vényeknek nem felel meg". 57 „Tanítóink nagyobb része nem áll hivatása magaslatán". 58 PREIL, 1888. február 26. 257-270. p.