Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886

A régi iskolaépületet meghagyták, de elé (ismert gyakorlat szerint) 1850-ben modern saroképületet emeltek, amelynek hossza az utcára 6, befelé 8 öl, szélessége 5 öl volt. Ebben kapott helyet a tanító kényelmes szolgálati lakása és a tanterem. 1859-ben a rozzant, fatalpas épület helyére „parókiális istálló épült, hossza 8, szélessége 2 öl volt. Említenek benne meglepő módon egy kis éléskamrát és egy olyan „papi irodát", amelynek ablakából szemmel lehetett tartani a gabonás hombárt és a kertben lévő méhest. Kellemes lenne itt egy olyan lelkész alakját felidézni, aki szereti a csendet és a méhek zümmögését, de minthogy az építtető lelkész otthonát 1850. április 10-én kirabolták, valószínűbb, ha a betyárvilág szülte bizalmatlanságra, túlzott óvatosságra utalunk... Kórógy Verőcze vármegye reformkori monográfusától úgy tudjuk, hogy a reformáció korából „Magyar Kálvinistaság maradt magyar Rétfalun, a' többi... Török járáskor vonta magát a' Palacsai posványság közzé Haraszti és Szent László falukba".

52 A Vuka mocsarainak legmélyén ülő Kórógy azonban - úgy látszik - a megyei forrásokból dolgozó Hoblik Márton figyelmét elkerülte. Hallgatnak a források ősi, talpas templomairól is, de azt már tudjuk, hogy a vallásüldözés idején, Mária Terézia külön engedélyével és az uradalom támogatásával építette első tégla templomát a kórógyi gyülekezet. Tetejére a csengettyű számára kis, veres fatornyot rakattak, de ezt a vármegye parancsára hamarosan „le is vágta" ugyanaz az ács, aki készítette. Ebben az esztendőben készült az úrasztala is, amelyre egy fehér abroszt, zöld selyemtakarót, selyemkendőt vásároltak, sőt csináltattak egy aranyozott poharat is Bali János öregbíró és esküdttársai. A 19. század elején kívül-belül reparálták templomukat, a boltozatot és a három kart újonnan kifestették „igen díszesen". Orgonát ugyan nem tudtak venni, de a vukovári uradalom ura, gróf Eitz Imre ajándékából értékes toronyórához jutottak.

53 Eddigi utunkon számos példa bizonyította, hogy a kapitalizmus kibontakozása idejére az Alsóbaranyai Egyházmegyében mindenütt elapadt az emberek hagyományos áldozatkészsége, s a szép új templomok falai közé a lelkészek gyakran hiába várták híveiket, Kórógyról erről tudósít egy Eresei Samu nevű segédlelkész, hogy 1873. november 9-én, új telken, neogót stílusban épült pompás templomot szenteltek. A templom déli falához nagyszerű katedra támaszkodott, előtte csinos úrasztala, távolabb négy csoportot foglaltak el a templomi padok, közöttük másfél öles utak vezettek a bejáratok felé. A fiatal férfiakat és az iskolásokat két nagy karzat várta. Ezen a napon (a vendégekkel együtt) 1000 szlavóniai magyar református járult hagyományos rendben az úrasztalához: elől a tisztes öregek, utánuk a fiatal férfiak, majd a koszorúval díszített lányok után az asszonyok zárták a sort. A templom a téglán kívül 13.000 forintjukba került, az állam által adott 600 forintos hozzájáruláson kívül. Hoblik Márton: Verőcze vármegye esmérete. Tudományos Gyűjtemény (Pest) 1832. III. 18. 1

53 A templomépítéshez, javításhoz Penavin Olga: A nagycsaládszervezet Szlavóniában. (Kórógyon) Újvidék. Forum, 1981. 202.