Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886

A lista végén utal a lelkész „Egy paraszt Asszony által kivarrott rátzos forma, de megtartásra méltó fejér keszkenő"-re, amely az ősi civilizáció homogenitásának bomlására, a népművészet interetnikus kapcsolatainak kezdetére is utalhat. Az 1817-ben még modernnek tartott, minden szükséges melléképülettel ellátott parókia 1885-re 4 szobásra bővült, de egyik-másik melléképülete „rozzant" lett, s ez a jelző pusztuló, talpas épületre utal. Az „oskolaház" lakótere egy főzésre-lakásra egyaránt szolgáló, tágas helységből, kamrából, pincéből, s remélhetőleg különálló Classisból állt. 1817-ben még 59 fiú és 51 lány „tanult volna" itt Bálint József rektor keze alatt, 1885-ben azonban már csak 23 fiú és 33 lány van. Szomorú bizonyítéka ez az egykézve öregedő társadalomnak. Sajnálatos módon az iskolafenntartást a gyülekezet még ezen a szinten sem vállalta, ezért a lelkész az 1885. évi jelentésében községi iskoláról beszélt, de hangsúlyozta, hogy a tanítás a változott körülmények között is „gyenge lábon áll".*

8 Míg az Eszéktől 22 kilométerre lévő Haraszti és a város egyik kerületévé vált Rétfalu társadalma már az 1970-es évek közepén „oldott kévéhez" volt hasonlatos, addig Szentlászló és Kórógy a maga zárt világában szinte zavartalanul őrizte homogén nyelvi és népi emlékeit. A festett templomok miatt két évtizede itt járt Csikesz Ferenc álmodni sem mert arról, hogy a jobb civilizálódás lehetőségeit kínáló modern autóút egyszer e települések pusztulását is okozhatja. Szentlászló Templomainak a történelem homályába nyúló múltjáról legtöbbet, de a 19. századi egyházi életéről a legkevesebbet tudunk. Itt sokáig élt az a legenda, hogy első templomuk a római Vespasianus

49 idejéből való, s így már Pál apostol is „prédikállott" benne. Egy kései írásos feljegyzés pedig arról szól, hogy középkorú templomukat István despota építtette 1218-ban, óhitű rácok számára, amely ezek szerint „... úgy 300 esztendőnél is többel volna régibb a (Sztárai Mihály féle) szentlászlói reformációnál".

50 Annyi azonban bizonyos, hogy a Harasztival és Rétfaluval együtt középkori eredetű Szentlászló Sanctus Ladislaus néven, mint plébániás hely szerepel az 1330-as évek elején összeállított pápai tizedlajstromban.

51 A Szász Károly féle püspöklátogatás iratai szerint „1878-ban az ódon szentegyházat és tornyát a lakosok szétbontották", s annak helyén épült 18.000 forinton, 9 hónap alatt „... a mostani díszes szentegyház". A régi parókiát 1833-ban bontották el, és helyére építették a 9 öl hosszú, 4 öl széles, 3 szobából, konyhából, kamrából és padlásfeljáróból álló új lelkészlakot. A községivé lett iskola részletes bemutatására a lelkész nem volt illetékes. Titus Flavius isz. 69-70. p. A legendákat közli Csikesz Ferenc, 1975. I. 271. p. Csánki Dezső, 1894. II. 352. p. Szent László.