Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886

csipkével szegett, zöld takaró, amelynek pompáját a közepére rakott, aranycsipkés, veres selyemterítő fokozta.

24 Â talpasszentegyházat felváltó templomuk terméskő fundamentumra rakott, égetett téglából készült, teteje cserepes, tornya bádogos. 1862-ben vettek bele 10 változatos orgonát, 1872-ben újra fedelezték, 1877-ben pedig a torony megrozsdált bádogját cserélték újra, s az idő fontosságának növekedését (is) jelentő órával látták el. A minden kényelmet kielégítő, 5 szobás parókiát, modern gazdasági épületeivel együtt 1870-ben építették. Ugyanakkor cserélték fel talpas technológiával, 1827-ben épített iskolájukat a kántortanító lakását is magában foglaló épülettel. Mindkettővel kiérdemelték a vizitáló Szász Károly elismerését. A püspöknek küldött bizalmas jelentésében arra is utalt a lelkész, hogy módosabb hívei között meglehetősen sok a dologtalan, iszákos, úrhatnám, és hogy a szülőképes nők a legtermészetesebben űzik a magzatelhajtást. Az immár több évtizedes gyakorlat megemlítése mellett arra is volt bátorsága, hogy védelmébe vegye gyülekezete asszonyait-lányait. Tényként állapította meg, hogy sok családban a feleségre nehezedik a háztartás egész terhe, mert a férfi csak a szórakozással törődik. Ezt a szituációt okolja azért, hogy a mellőzött nő cifrálkodással igyekszik magára vonni a figyelmet. Életén eluralkodik a vágy, hogy magát és gyermekét divatosan járassa, és a cél érdekében túlteszi magát az erkölcsi gátlásokon. Laskó A bellyei urdalomhoz tartozó község 1551-ben csatlakozott a reformációhoz. Debreceni Ember Pál szerint

25 „a laskóiak az áldozárokat és szerzeteseket eleresztve prókiájokat Sztárainak adták át". Volt egy híres Mária képük is, amelyet innen a szlavóniai Almásra vittek főoltárképnek, s amelyről azelőtt a községet „Mária Lazko" néven emlegették. A szekszárdi apátság birtokában lévő helység már a 15. század közepén mezőváros.

26 „Nagyon szép és jó házai vannak; majd mind szalmával fedve, magyar módra készült kályhákkal ellátva" - teszi hozzá egy híres utazó.

27 1 160 fős gyülekezete még 1886-ban is a legnépesebb a Drávaszög református egyházai között. A templom és torony építési helyét forrásaim nem közölték, de azt régészek is igazolták, hogy a domb, amelyen helyet foglalnak, a római idők óta szent hely volt. A pécsi katolikus püspök 1714. évi látogatása óta alakja annyiban változott, hogy tetejét fazsindely helyett cserép fedi. Gótikus tornya téglából készült, nehéz kőfedelét 1842-ben bádogra cserélték, majd órával és villámhárítóval látták el. Tornyában a 12 mázsa 50 fontos nagyharang, és egy régibb harang anyagából újjáöntetett 6 mázsás társa mellett ott csilingelt a bujdosások és vallásüldözések emlékét őrző, éleshangú csengettyű is. 24 RL PL. 1817. Kopács. 25 Lampe: Históriáé ekklesiae reformatae in Hungária et Transsylvania, 1706. 26 Csánki Dezső: 1894. II. 493. p. Oppidum Lazko, 1455. 27 A Verancsics Antal kíséretében 1568-ban erre járt Antonio Pigafetta leírását közli Kiss 2. Géza: A nyugati reformáció „befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a 13-15. századi Dél-Magyarországon. Zounok 7. Levéltári Évkönyv, Szolnok, 1992. 55. p.