Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SZILI FERENC: Kivándorlás Délkelet-Dunántúlról Horvátországba és Szlavóniába (A kisebbségben élő magyarok sorsa)

Tizenegy másféle vallásfelekezet között, a lembergi érsekség egyházi főhatósága alatt élnek bukovinai magyarjaink, 1866. ... Hogy ezek tiszta vérünkből szakadt magyarok: azt tanúsítja helységeiknek magyar elnevezése, tanúsítja az általok tisztán beszélt magyar nyelv, tanúsítják magyar szokásaik, és tanúsítja vallásuk, melyet 600 református leszámításával, mint a római egyház hívei állhatatosan vallanak, daczára azon zsibbasztó erkölcsi nyomásnak, melyet rajok 11 másféle vallásfelekezet gyakorol; s daczára azon legjobb esetben is csak másodrangúnak tekinthető figyelem és gondnak, melyben ők vallásilag a távol fekvő lembergi érsekség részéről más nyelvi és faji különbözésök miatt is részesülhetnek. Az is inkább esetlegeknek (!) lehet tulajdonítandó, hogy amaz idegen egyházmegyék hatósága alatt találkozik egy-egy jámbor domonkosrendi szerzetes, ki magyarjainkért nyelvünket megtanulja... Forrás: Imets F. Jákó, 1866. I. közlemény. 46. A „Hazánk s a Külföld" szerkesztői megjegyzése II. József telepítéseinek ésszerűtlenségéről, 1866. Józseffalva, Hadikfalva, Laudonfalva, Istensegíts, Fogadjisten, Andrásfalva, Bélafalva, Falkó (Falucska) és Terebély... nemzetiségünk s közgazdászati állapotainkra nézve nagyobb nyeremény leendett (volna), hahogy József császár ezen székely atyánkfiait nem Bukovinába, hanem az akkor eléggé néptelen Bánátba telepíti. Volt ott is elég koronajószág, melyekre meg külországiakat - hála isten most már jó és munkás hazafiakat - telepítettek. - Szerk. Forrás: Szokoly Viktor, 1866. 62-63. p. 47. Hatásvadászó, hamis történet egy lapban. Mintha az erdélyi börtönökből kerültek volna ki Bukovina első magyar lakói, s a föld és élelem birtokában három emberöltő alatt megváltoztak, 1866. A bukovinai magyar telep alig 80 éves, és törzsökös székely népessége van. A lángeszű 2-dik József császár uralkodása kezdetén a börtönök állapotáról és a foglyok bűntényeiről s ezeknek okairól hivatalos kimutatást kívánt tétetni, ezekből pedig kitűnvén az: hogy a székely hatóságok börtönei túlnépesedve vannak gyilkosok-, rablók-, tolvajok és csalókkal; valamint az is; hogy ezen bűntények többnyire birtokhiányból s élelmiszerszerzési vágyból követtettek el, a jószívű és mély belátású császár hamar észrevette, hogy a foglyok, büntetésük ideje elteltével ismét kénytelenek lesznek előbbi életmódjukhoz visszatérni, gyökeresen kívánt segíteni a bajon, s az eltévelyedetteket ismét visszaadta a polgári társaságnak azáltal, hogy rögtön összeíratta a birtoknélküli rabokat, s a nősöket