Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SOLYMÁR IMRE - SZÖTS ZOLTÁN: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (III.rész)

történt. Ott több faluban a magyar nyelvet egészen elfelejtették, s oláhul beszélnek; olyan falukban, hol a magyar faluk elszigetelten, oláhfaluktól vétettek körül. Nálunk most, hála Istennek, minden nagyobb faluban, úgymint: Istensegítsben, Hadikfalván, Andrásfalván és Józseffalván A magas austriai kormány segedelmével magyar iskolák léteznek. Könyvek, a „Kath. Néplap" és a „Tanodái Lapok" olvasása által, melyeket Magyarországból kapunk, a mi nyelvünket nem csak fönntartjuk, sőt még valamennyire tökéletesítjük is, nehogy egészen csángó (!) magyarokká váljunk. Józseffalva 1775-ben II. József Császár kormányzása alatt építtetett, és a magyar lakosok Moldvából az ország költségén ide jöttek. Hatvan családnak részére a puszta mezőn, mely a nem-egyesült oláh klastromhoz, Slatinához tartozik, Enzenberger tábornok, bukovinai parancsnok alatt két sorban házak építtettek. Mivel Moldvától Józseffalva csak egy negyed órányira fekszik, azért a lakosok egy része, mikor nekik a magyar kormány rendeletei, - kiváltképpen a katona kötelezettséget illetőleg, - nem tetszettek, visszaszöktek Moldvába. A birtokosok, kik legtöbbnyire oláhok voltak, az elköltözöttek helyére oláhokat fogadtak be; és innen van, hogy negyed részét a falunak nem-egyesült oláhok teszik. Most Józseffalván 600 katholikus lakik. 1842-ig a falunak tulajdon papja nem volt. Az említett esztendőben a lembergi érsek és a magyar kormány rendeléséből én az első küldettem a faluba segédlelkészül 210 frt, 1856-tól pedig 312 a. ért. frt. évi-díjjal helybeli káplánná (Capellanus localis) lettem. Mostanig templomunk nincsen, csak a kormánytól bérelt házban tartatik az isteni-szolgálat. Iskola-lak sincsen építve, habár az én idejövetelem óta iskola tartatik s két esztendő előtt császári tanító rendeltetett ide. Vannak mindazáltal templom, iskola és plébánia építésére való, a falu közepén hatóságilag kijelölt szép helyeink. Andrásfalván és Hadikfalván a magas kormány által 1848 előtt a földesuraság és lakosok segedelmével szép templom építtetett. Ez idő óta az ország állapota megváltozván, a magas kormánynak végnélküli kiadásai levén, most nagyobb nehézséggel jár a templomépítés, leginkább Józseffalván; mivel a földesuraság a nem-egyesült oláh klastrom levén, a mostani rendeletek szerint nem tartozik a kath. templomhoz segedelemmel járulni. Én a községgel 1856-tól kezdve 36 öl követ hordattam össze a templom helyére és 60.000 téglát kiégettettem, s mintegy 1.000 a. é. frt. van aláírva; de mi ez egy illendő templom fölépítésére? Józseffalvához tartozik még 14 falu, melyekben a különféle ajkú katholikusok, úgymint: németek, lengyelek, oroszok, tótok, egyesült oláhok a nem-egyesült oláhok közt laknak; a katholikusok száma hatszázra rúg. Tekintvén a 600 helybeli katholikust s ezeknek jövendőbeli szaporodását, Józseffalván legalább is hatszáz lélekre kell templomot építeni. Kérem alázatosan a magyar kath. községgel együtt a Szent-lstván-Társulatot, hogy magyarországi építészek által a Józseffalván állítandó kath. templom tervét a költségvetéssel együtt elkészíttetvén, azt hozzám küldeni kegyeskednék. A templom-hely sima és egyenes tér, mind a négy oldalról út van; délről jó a főajtó, mert ott van a falunak főutczája. A templom hosszasága 13 vagy 14 öl, szélessége 4 1/2 vagy 5 öl legyen, két sekrestyével és egy toronnyal. A templom-helynek földje kemény és 4 lábnyira már agyagot találhatni. -Botkowsky Márton, helybeli lelkész. Forrás: Botkowsky Márton, 1862. 43. p.