Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SOLYMÁR IMRE - SZÖTS ZOLTÁN: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (III.rész)

Göndöcs Lajos pesti tanító jelentést tesz a nála lakó bukovinai ifjak előrehaladásáról a költségeket viselő Szent István Társulatnak, 1862. ... a sept, hó 4-én tartott gyűlésen... olvastatott Göndöcs Lajos pesti tanítónak jelentése a nála levő bukovinai ifjak tanulása s erkölcsi viseletéről, melyben alázatosan véleményezi, hogy László István, miután vallását igazán szereti, s szelíd hajlamú és iparkodása (a mellékelt „Iskolai bizonyítvány" szerint 119 tanulótársa között kitüntetéssel első rendű és a sorozatban a második) a jó sikerről kezeskednek, a latin iskolákat folytathassa; Molnár Jánosra nézve pedig oda nyilatkozik, hogy miután kora is megvan s egyedüli hajlama a kántortanítói pálya, valamint a zenészeihez megkívántató finom hallással bír, hangja is jó van, kívánatos volna, miszerint tanító-képezdébe adatnék. Végül, hogy a nevezett fiakat csak úgy vállalhatja el továbbra is, ha egy-egy fiútól havonkint 20 frt-ot o. é. fog a Sz.-István-Társulat neki kegyesen rendelni. Mi a bukovinai ifjak további iskoláztatását illeti, a választmány helyeslésével találkozott Göndöcs Lajos tanítónak véleménye; amiért is László István a latin iskolákat folytatni fogja, Molnár János pedig a képezdébe adatik. A havi fizetést illető kérelmére nézve a választmány tekintetbe vévén az uralgó drágaságot, egyelőre a 20 frt-ot o.e. megadja, de mégis úgy, hogy három havi fölmondási jogot fönntart magának. A tárgyalás folytán Peregriny Elek fiúnevelő intézet tulajdonosa azon ajánlatot tévén, miszerint kész volna ő is az érintett ifjakat intézetbe fölvenni, megjegyeztetett, hogy ez ifjaknak úri gyermekek körébe fölvétele aligha (a) kívánatos nevelési sikert fogná eredményezni, - miért az ajánlat köszönő elismerés kifejezése mellett csupán tudomásul vétetett. Forrás: Szent István Társulat, 1862. 310. p. 9. Józseffalva katolikus lekésze beszámol híveinek hitéletéről. A kormánytól iskolát kaptak, Magyarországról könyvek és folyóiratok érkeznek. Nyelvüket őrizni, sőt fejleszteni tudják. Elmondja a józseffalvi román beköltözés okát. Első papja, tanítója a falunak. Hosszú ideje gyűjti az építőanyagot, pénzt a templom felépítéséhez. Most Magyarországról kéri a tervrajzot, költségvetést. 1862. Húsz éve már, hogy Isten rendeléséből Bukovinában Józseffalva magyar kath. községnek papja vagyok. Legelőször is kötelességemnek tartom az én és községem nevében forró köszönetet mondani a Szent-lstván-Társulatnak, hogy néhány esztendő óta a „Kath. Néplap"-ot a mi fölbuzdításunkra és tanításunkra díjmentve küldeni kegyeskedik, s ajánljuk magunkat jövőre is kegyes emlékezetbe. Isten adjon a Szent-lstván-Társulatnak növekedést és terjedést, hogy sok elhagyott rokonfiait lelkileg táplálhassa, vezérelhesse és boldogíthassa. Isten fizesse ezerszeresen vissza jól tevőink minden fillérét! A hála-kötelesség teljesítése után, úgy vélem, nem leszek unalmas, ha a bukovinai magyarokról, kiváltképen a Józseffalvárói rövid tudósítással szolgálok a „Kath. Néplap" olvasóinak. Mi itten Bukovinában el vagyunk szakasztva a törzstől, és ha Magyarországból nem érkeznek hozzák lapok s egyéb hasznos könyvek, eddig már a magyar nyelvet is elfelejtettük volna; mint ez a közellevő Moldvában, Törökországban