Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SOLYMÁR IMRE - SZÖTS ZOLTÁN: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (III.rész)

1852-ben vették fel az Országalapító nevét, lapjukat németül és szlovákul is megjelentetve. Uj orgánumuk a „Családi Lap".

34 A társulat élére kerülő gróf Károlyi István elnök, továbbá Danielik János alelnök és báró Eötvös József választmányi tag szorgalmazzák a határozott karaktert: a politikától való távolmaradást, a hangsúlynak a hitbuzgalmi és közművelő tevékenységre helyezését. A cél tehát vallásuk tanainak fejtegetése, közkinccsé tétele, terjesztése.

35 1 895-ben például a bukovinai magyaroknak 81 darab könyvet küldtek, s nem ez volt se az első, se az egyetlen küldemény.

36 Vállalták az említett diákok taníttatási költségeit. Ám az Osztrák Birodalom határain túl nem működhettek, ami a moldvai és havasalföldi magyarságot hátrányosan érintette.

37 Holott a közvéleményt elsősorban mindig ez a jelentős számú - mintegy kétszázezer főnyi - népesség sorsa, helyzete érdekelte, s csak másodsorban a lélekszámban sokkal kisebb, védettebb helyzetben lévő bukovinai magyarságé.

38 A keleten lévő magyar hitfelek támogatásának világos céljával új társulat alapítását javasolja az a Danielik János, aki a moldvai csángók kérését kénytelen volt elutasítani. A felvetés a Szent István Társulat 1861. márciusi választmányi ülésén hangzik el.

39 A Szent Lászlóról elnevezett új társulat megalakulásáról a „Katholikus Néplap", majd a „Pesti Napló" 1861. május 11-i címoldala tudósítja a nagyközönséget. A Pesti Naplóban közvetlenül a gróf Teleki László temetéséről szóló tudósítás után következik.

40 A két elnök - gr. Károlyi István pestmegyei főispáni helytartó és Lonovics József érsek, hétszemélynök - az arisztokrácia aulikus köreinek szerepét jelzik.

41 A közhangulat kedvező. Az ország szinte valamennyi katolikus főpapja sorra üdvözli a társulat megalakulását, a felkérésnek eleget téve elrendelik az egyházközségi és kerületi bizottmányok alakítását. Legbuzgóbbaknak az egri, az erdélyi, nagyváradi, rozsnyói és a szatmári püspökök bizonyulnak, főpásztori körlevelüket leközölte a „Katholikus Néplap" is. Programmá vált tehát, hogy a keleti magyaroknál, így a bukovinaiaknál is a templomok, kápolnák, tanodák és kórházak építését, szellemi és anyagi fönntartását, fejlődését a magyaroknak, magyarországi katolikusoknak kell segíteni.

43 M

Zellinger Vilmos 1897. 591. p., Kosáry Domonkos - Németh G. Béla 1985. 409. p. 35

Kosáry Domonkos - Németh G. Béla 1985. 402. p. 36

Magyar Sajtó V. évf. (1859.) 775. p. (október 5-i szám.) 31 Domonkos Pál Péter 1979. 1445. p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (16.sz.) 38

A moldvai magyar telepekről legutóbb: Kiss Lajos 1987. A közvéleménynek a moldvai csángók iránti érdeklődéséről: Imets Fülöp Jákó 1870., Kovács Ferenci 1870., Veszély Károly 1870. Megjegyezzük, hogy a megalakult Szent László Társulat első napirendje is a moldvai csángókkal kapcsolatos. Az istensegítsi születésű László Mihály szerint: „A moldvai csángók számát 200.000-re lehet tenni, bele számítva az oláh földön élő 30 ezer székelyt, kiknek egy része iparos." László Mihály, 1877. 195. p. 39

Sürgöny, III. évf. (1862.) 82.szám. ^Pesti Napló, XII. évf. (18611.) május 11.-i szám, 1. p. 41

U. o. ^Pesti Napló, XII. évf. (1861.) 159. szám, és Sürgöny III. évf. (1862.) 82. szám. ^Mivel Bukovinában rendszeresen megkapták a „Katholikus Néplap"-ot, tudták hová fordulhatnak, ki támogatja a Szent László Társulatot.