Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SOLYMÁR IMRE - SZÖTS ZOLTÁN: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (III.rész)

Ugyanebben az időben Bukovinában éli csendes életét az a 600 főnyi református közösség, melynek többsége andrásfalvi magyar. Az egyetlen helvéthitű gyülekezet a tartományban. Néhány gazdag mellett a nagy többség szegény és sokgyermekes: anyagi állapotjuk szomorú, mindez... az árvaság és elhagyottság leverő érzetével van párosulva..." - írja róluk papjuk, Bíró Mózes u Hosszú ideje tölti be hivatalát, „nagyon becsületes ember". A kapcsolatokat Erdély és Magyarország felé ő is kiépítette. Helyzetükről rendszeresen informálja hitsorsosait, a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap" olvasóit. Hívei olvasni szeretnének „a protestáns ügy felől más országokból", magyar énekeskönyvből énekelnének, s tanulóik magyar tankönyveket várnak. A segítség meg is érkezik. Ekkor még sem a katolikusok, sem a reformátusok nem sejtik, hogy a bőség után rájuk tör a „hét szűk esztendő": az éhínség, azután a kolera és a hagymáz. „Esdő szónkat hozzátok küldjük Az aszály a magyar Alföldön kezdődött 1863-ban. A Reichsrat a pusztító éhínség miatt az Arad-Vöröstorony vasút kiépítésénél a földmunkák megkezdését ínségmentő akcióként szervezte meg.

48 Az 1863/64-es évek nélkülözést hoztak Horvátországban, a Felvidéken Árva megyében és Máramarosban. A közigazgatás erejét megfeszítve segítette a katasztrófa sújtotta területek népét. Az egész társadalom megmozdult, a hazai adakozásokon túl külföldi segélyek is érkeztek.

49 Eközben Bukovinában az 1863-as év igen bő termésű volt. Ám 1864 nyarán a tartós hideg esők és árvizek tönkretették a termést, augusztusban fagyott és „hóharmat" (dér) hullott. 1865 tavaszán az ismételt nagy hideg, nyáron a rendkívüli aszály, majd a pusztító jégeső tette tönkre a kevéske termést. Ez Galíciának és a Dunafejedelemségeknek is rossz éve volt. Az év telén érezhető kezdődő éhínség. Végül 1866 szép tavasszal, bizakodóan indult, mire május elejétől három hetes vad esőzés kezdődött. A vetések megsárgultak, s bekövetkezett az, amire az öregek generációkon át csak úgy emlékeztek: „a nagy éhezés"

50 Ilyen katasztrófasorozat nem érte egyszerre Magyarországot, mégis felütötte fejét az ínség.

51 A Kárpátokon kívüli, szélsőséges időjárási viszonyok mellett még **Biró Mózes, 1860. 58. p. ^Ez a kijelentés a katolikus paptól, Druzbáczkytól származik. m

Biró Mózes 1860. 58. p., Bíró Mózes, 1863. 478. p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (2. és 13. sz.) 47 Biró Mózes - Kántor János - Biszak József 1866. 217. p. ^Szász Zoltán 1986. 1512. p. Szabad György 1987. 565. p. 49

/mefs F. Jákó 1866. I. közlemény, Máramaros, 1866., Biró Mózes - Kántor János - Biszak József 1866. 216-218. hasáb Szász Zoltán 1987. 565. p. 50

lmets F. Jákó 1866. III. közlemény, Biró Mózes - Kántor János - Biszak József, 1866., Druzbáczky Bonaventura 1866. 195-196. p., Sebestyén Ádám 1972. 33.

p., Sántha Alajos, 1942. 71-77. p., László János, 1935. 100., 112-113. p. 51 Gunst Péter, 1984. 447. p. Szemléletes leírást ad a magyarországi aszályról Podmaniczky Frigyes emlékirata. Podmaniczky Frigyes 1984. 381-383. p.